Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

44 Büntetőjogi Döntvénytár. A büntetés kiszabásánál a kir. Kúria enyhítő körülménynek vette mindkét vádlottal szemben azt, hogy cselekményüket agent provocateur beugratása folytán követték el . . . = Ugyanígy BDtár XXVI. 106. 47. Folytatólagos bűntett megállapítása, mikor a vádlott a második közösülést a kezei közül kiszabadult sértettnek 250—300 lépésnyi távolságban történt utolérése után és újabb erőkifejtés alkalmazása mellett végezte el. (Kúria 1934. jan. 14. B II. 5792/1933. sz.) Indokok :. . . Az a körülmény, hogy vádlott a kérdéses alkalommal a közösülést megismételte, a halmazat megállapítására nem elegendő. Nem elegendő még annak folytán sem, hogy a vádlott a második közösülést a sértetten nem ugyanazon a helyen, hanem valamivel távolabb a vádlott kezei közül kiszabadult sértettnek 250—300 lépésnyi távolságban történt utolérése után és újabb erőkifejtés alkalmazása mellett végezte el. Ugyanis a kétizben történt közösülés az ugyanazon személy iránt ugyanegy alkalommal keletkezett nemi felbuzdulásnak éspedig az első müvelet által ki nem elégített erősi nemi ingernek folyamatos megnyilvánulása volt, azonos hangulat- és erőbeli viszonyok mellett. így pedig a két tettnek, mint ugyanazon akaratelhatározás eredményének nem lehet egymástól független és önálló jogi értéket tulajdonítani . . . 48. Postatakarékpénztári csekkszámla befizetési elismervény ének meghamisítása: közokirathamisítás. (Kúria 1933. dec. 18. B III. 4226/1933. sz.) Indokok .... Vád tárgyává az van téve, hogy a vádlott két postatakarékpénztári csekkszámla befizetési elismervényt meghamisított. A postatakarékpénztári csekkszámla befizetési lap három része közül egyik sem bizonyítja azt, amint a vádlott semmisségi panaszának indokolásában vitatja, hogy az utalványosnak az azon feltüntetett összeg a kezéhez jutott, hanem annak mindhárom része (elismervény, értesítő-lap és könyvelési szelvény) csak azt bizonyítja, hogy a befizető a csekkszámla tulajdonosa részére az abban kitett összeget befizette a postatakarékpénztárnál. Mindhárom rész tehát egyformán lényeges alkotórésze a csekknek és annak meghamisítása a három rész bármelyikének a meghamisítása által elkövethető. Amikor tehát a vádlott a kérdéses két postatakarékpénztári csekkszámla befizetési elismervényt akként hamisította meg, hogy az 541 P összeget 1541 P, az 517 P összeget pedig 1517 P-re javította ki úgy számokkal, mint betűkkel, figyelemmel arra, hogy az 1885 : IX. tc. 1. §-a értelmében postatakarékpénztár az állam közhivatalnokai által kezelt, állami kezelés és jótállás alatt álló állami intézmény és a csekklapnak mindhárom részét közhivatalnok hivatalos hatáskörében adta ki, s így azok mindegyike, tehát annak «Elismervény>; része is közokirat, figyelemmel továbbá arra, hogy a hamisításból a sértettre nézve jogsérelem háramolhatott, de közérdeket is sértett a vádlott azáltal, hogy a kérdéses elismervényeknek, mint közokiratoknak közhitelességét megsértette : a vádlottnak mindkét rendbeli tette