Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

26 Büntetőjogi Döntvénytár. Minthogy pedig az irányadó tényállásban nincs megállapítva, de nem is~ látszik megállapíthatónak, hogy a B. Vendel által beadott méreg a sértettek valamelyikének nyolc napon túli sérülést okozott — H. Károly sértett halála ugyanis a méreg beadásával ilyen értelemben nem hozható oki összefüggésbe — tévedtek az alsófokú bíróságok, amikor a rendelkező részben megjelölt cselekményeket a Btk. 349. § 1. bek. 2. pontja alá vonták. Ezért ítéletüket e részben meg kellett semmisíteni. Azonban a kir. Kúria is azon a jogi állásponton van, amely szerint a Btk. 346. §-a az öntudatlan vagy védelemre tehetetlen állapotba helyezésnek csak azokat az eseteit öleli fel, amelyekben az ilyen állapotba helyezés az egészség veszélyeztetése nélkül történik. A jelen esetben tehát az életveszélyes maszlagos redőszirom-főzetnek a vádlott által a sértett személyeknek történt beadása a Btk. 346. § tényálladékának keretén kívül eső, külön büntetőjogi értékelést igénylő, vagyis az előbbivel anyagi bűnhalmazatban álló bűncselekmény, mely a Btk. 309. § 1. bek. 2. tét. alá vonandó. Ezért a kir. Kúria ezen életveszélyes szer beadását mindegyik esetben a Btk. 309. § 1. bek. 2. tét. alá eső és a Btk. 346. §-ában meghatározott befejezett, illetőleg megkísérelt rablásokkal a Btk. 96. §-a szerinti anyagi halmazatban levő bűntetteknek minősítette. . . . 25. A Btk. 368. §-ában meghatározott jogtalan elsajátítás vétségét akkor is meg kell állapítani, ha a tulajdonos a dolgot nem a zálogbirtokosnak közvetlen birtokából, hanem más oly birtokostól vette el, akitől a zálogbirtokos azt tetszése szerint magához is szállíttathatta. (Kúria 1933. nov. 28. B I. 4872/1933. sz.) Indokok .... A tényállás szerint a vádlott a zongorát kézizálogként lekötötte a sértett követelésének fedezetéül és azt neki a •/• alatti levél értelmében át is adta. Ezen átadás folytán a sértett jogilag a zongora birtokában lévőnek volt tekintendő. Az a körülmény, hogy a sértett a 2.*/. alatti levél szerint a zongorát tényleg nem vitte el, hanem azt további megőrzés végett nem is a vádlottnál, hanem F. Imre raktárában meghagyta, annál kevésbbé változtathatott a zongora átadásának tényén, mivel ugyancsak a 2.7- alattiszerint a sértett a zongorát a raktárból bármikor elvihette volna. Ehhez képest a vádlott a sértettől mint zálogbirtokostól, a zálogtárgyul szolgáló zongorát elvette. A vádlottnak ez a tette annyival is inkább kimeríti a Btk. 368. §-ban meghatározott vétség tényálladékát, mert hiszen ez a törvényhely nem írja elő, hogy a zálogtárgy éppen a zálogbirtokosnak közvetlen és tényleges birtokában legyen, hanem elegendő, mint a jelen esetben is, ha a zálogtárgy átadás után egy harmadik személynél beraktároztatott, azonban a sértettnek jogában és módjában állott azt onnan tetszése szerint el is szállíttatni. Tévedett tehát a másodbíróság, midőn a vádlottat bűncselekmény hiánya miatt felmentette . . . 26. A kőművesmesteri vizsgálóbizottság tagja, aki pénzt fogad el azért, hogy ennek ellenében keresztülviszi a vizsgára kellően el nem készült jelöltnek képesítését, holott