Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. is azért nem kell megállapítani, mert a váltó kötelezettséget valóban elvállalt sértettet ezzel külön vagyoni kár nem érte. (Kúria 1983. nov. 8. B III. 1910/1938. sz.) Indokok :. . . A tényállás szerint a sértett a bűnjeles új váltót csupán azzal a feltétellel írta alá, hogy azt a vádlott a sértett által eredetileg kiállított váltó prolongálására fordltja. Minthogy pedig a vádlott ezt a váltót az ettől kelet és lejárat tekintetében eltérő, V. József által forgatott másik váltó prolongálására használta fel, nyilvánvaló, hogy ezzel a sértett által aláírt kitöltetlen iratot tudva a megállapodás ellenére töltötte ki az erre jogosított szövetkezet által. Ezzel a vádlott a Btk. 404. és 403. §-ai alá eső bűncselekményt elkövette, annál inkább, mert a két külön váltója tekintetében tévedésben nem volt, és így eljárását jóhiszeműnek tekinteni semmiképpen nem lehet. Kétségtelen ugyan, hogy a kérdéses új üres váltó aláírásakor már meg volt a vádlottban az az elhatározás, hogy ezt a váltót nem a sértett vélte célra fogja fordítani és a sértettel szemben tanúsított hitegetése és elhallgatása a fondorlat fogalmát kimeríti, és így a csalás bűncselekményének egyik tényálladéki kellékét a vádlott megvalósította. Ámde nem állapítható meg a csalás tényálladékának a másik elengedhetetlen kelléke : a vagyoni károkozás. A tényállás szerint ugyanis a sértett a vádlottnak egy 200 pengős váltóját forgatóként aláírta, s ennek a váltónak a prolongálására szolgáló új váltókat is többízben készséggel aláírta. Amikor tehát a vádlott legújabban ennek a 200 pengős váltónak a prolongálására ismét egy új forgatói aláírást kért és kapott, de ezt az új üres váltót nem ennek, hanem egy másik, a V. József eredeti forgatmányával ellátott váltójának a prolongálására használta fel, ezzel a sértettet még nem érte külön — a Btk. 404. §-ában foglalt magánokirathamisítási tényálladékon túlfekvő — vagyoni kár. így tehát a vádlott részéről az új váltónak fondorlatos úton való megszerzése egy további önálló bűncselekménynek, t. i. a csalás bűntettének a megállapítására nem alkalmas, hanem ez a fondorlatos eljárása beleolvad az új váltónak már eredetileg tervezett és később tényleg bekövetkezett megállapodásellenes kitöltése és felhasználásával elkövetett a Btk. 404. §-ába ütköző bűncselekménybe . . . 20. Az 1921: III. te. á. §-a a büntetlenséget, közös előfeltétel (t. i. a hatósági felfedezésnek még meg nem történt volta) mellett, két különálló esetre kívánta biztosítani: az elállás esetére, ha ezt a vádlott nemcsak társainak tudomására juttatja, hanem őket a mozgalom felhagyására bírni is törekszik, és ettől függetlenül a mozgalom feljelentésének esetére. (Kúria 1933. nov. 8. B I. 4602/1933. sz.) Indokok .... A panasz szerint 1932. március havában, amikor a vádlott a mozgalomról N. rendőrfelügyelőhelyettesnek jelentést tett, a vádlottnak nem volt tudomása arról, hogy akár a budapesti rendőrség, akár a bárándi csendőrség a bárándi szervezkedésről már értesült volna s őt figyelik — de különösen