Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 17 kolt alkalmazása mellett nem túlenyhén, hanem a bűnösség fokával és a cselekmény tárgyi súlyával arányos mértékben szabta ki, és a mellékbüntetés kiszabását is indokoltan mellőzte, így tehát sem a Btk. 92. §-ának mellőzésére és a büntetés szigorítására, sem pedig a mellékbüntetés kiszabására nincs meg a törvényes alap. Hasonlóképpen törvénysértés nélkül függesztette fel a kir. ítélőtábla a büntetés végrehajtását is, mert a kir. ítélőtábla ítéletében idevonatkozóan felhozott okok valóban olyanok, amelyek különös méltánylást érdemelnek, és a vádlott első eltévelyedésével szemben a Bn. 1. és illetőleg a Te. 124. §-ában megengedett kedvezmény alkalmazását indokolttá teszik . . . = Kúria : A sikkasztás be van fejezve azzal, hogy a közhivatalnok a hivatalánál fogva kezéhez letett pénzt, a vonatkozó hatósági utasítás megszegésével a hatósághoz be nem szolgáltatja (BDtár VI. 1.). Hivatali sikkasztást követ el a községi jegyző, aki bár a községi bíró beleegyezésével, elismervény mellett a pénzt kölcsön kivette a pénztárból : BDtár X. 50. 15. Sikkasztás vádja esetében a pénz helyettesíthető voltára a vádlott csak akkor alapíthatja védekezését, ha bebizonyítja, hogy a határozott rendeltetéssel átvett idegen pénz kiadását és felhasználását abban a tudatban eszközölte, hogy a pótláshoz szükséges készpénzmennyiség a birtokában van és az rendelkezésére áll. (Kúria 1933. dec. 21. B I. 4223/1933. sz.) Indokok :...(... Mint a fejben . . .) Ilyen tudatban azonban a vádlott nem lehetett, mert a többezer pengőt kitevő künnlevőség, amelyre vádlott mint olyan vagyonra hivatkozik, amely a visszafizetés lehetőségét biztosította, a készpénz helyettesítésére nem alkalmas . . . = Kúria BDtár XXV. 133. : Mikor nem büntetendő a nem zárt letétként kapott óvadéknak az óvadékvevö részéről saját céljaira történt felhasználása ? — Óvadék-sikkasztás : Kúria BDtár VI. 186.; VII. 89. ; XXII. 159. — Helyettesíthető dolog elsikkasztása : Kúria BDtár XX. 62. 16. A kárnak megtérítése, illetve az erre való komoly törekvés a befejezett sikkasztás büntetendőségén nem változtat, legfeljebb enyhítő körülményként tesz számot. (Kúria 1938. nov. 8. B I. 4230/1983. sz.) Indokok .... A vádlott azért jelentett be semmisségi panaszt, mert ő a gazdáktól beszedett 13,053 P-t csak 1931. július hó 6. napja után akkor használta föl, amikor az ő követeléseket más pénzből már rendezte ; de ha a fenti napon a szóbanforgó összeg már nem is lett volna birtokában, akkor sem állapítható meg a sikkasztás azért, mert ennek felfedeztetése előtt már két hónappal nemcsak a kellő fedezettel bíró 15,000 pengős váltó adása által komoly visszatérítési szándékáról tett tanúságot, hanem e váltó értékesítéséből befolyt összegből 10,000 pengő a gazdák tartozására be is fizettetett, amiből nyilvánvaló, hogy a vádlottat nem vezette jogtalan eltulajdonítási szándék. A panasz alaptalan. Büntetőjogi Döntvénytár. XXVII. 2