Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

18 Büntetőjogi Döntvénytár. A tényállás szerint ugyanis a gazdáktól beszedett 13,053 P az 1931. július hó 6. napján nem volt a vádlott birtokában, mert azt már elköltötte, a község képviselőtestülete — a vádlott előterjesztése alapján — már 1931. július 1-én tudomást nyert arról, hogy az 0. K. H. a községet perli az akkor még 40,413 P összeget kitevő hátralékos vételárra, tehát a 15,000 pengős váltónak 1931. július 6. napján L. József ügyvéd részére való átadása, vagyis a vádlott szerint a jóvátételi törekvésére mutató tény már a fenti per folyamatbatétele s a vádlottnak erről való értesülése után történt, sőt L. József a vádlottól kapott váltó értékesítéséből befolyt 10,000 pengőt csak 1931. szeptember hó 5. napján, tehát ugyanazon a napon fizette be az O. K. H. pénztárába, amely napon a járás főszolgabírája a vádlottat a szóbanforgó pénzek szabálytalan kezelése miatt a fegyelmi eljárás megindítása mellett hivatali állásától felfüggesztette. Ilyen körülmények között arról, hogy a vádlott a sikkasztás által okozott kárt cselekményének kiderülése előtt megtérítette, nem lehet szó, mégpedig annál kevésbbé, mert 3053 pengő hiány még a 10,000 P befizetése után is megvolt. A kárnak megtérítése, illetve az erre való komoly törekvés különben is csak enyhítő körülményt képez, már pedig a vádlott az irányadó tényállás szerint a gazdák részéről az 1927—1931. évek folyamán befizetett összegekből 13,053 pengőt már 1931. július 6. napja előtt elköltött, ebben az időpontban tehát a sikkasztást már befejezte . . . = Ugyanez a jogelv hitelező kijátszása esetében]: Kúria^BDtár II. 58.; hivatali sikkasztás esetében : BDtár XXIV. 54. 17. Oly esetben, mikor a kártalanítást igénylő ellen az eljárás — bizonyítékok hiányán alapuló — vádelejtés folytán lett megszüntetve, és az a körülmény, hogy azt a bűncselekményt, amely miatt az igénylő előzetes letartóztatást állott ki, nem ő, hanem más valaki követte el, egy másik bűnvádi eljárás során nyert megállapítást: a kártalanítási igény érvényesítésére szolgáló határidőt nem az eljárás megszüntetésének napjától, hanem a bűncselekmény elkövetője ellen hozott ítélet jogerejétől kell számitanl- (Kúria 1933. nov. 21. B I. 5484/1933. sz.) Indokok :. . . H. Ferenc a kiállott előzetes fogvatartásért kártalanításra való igényének megállapítását kérte. Kérelmét a folyamatban volt eljárásnak megszüntetését több mint hat hónappal követően terjesztette elő. A Bp. 581. §-ának rendelkezésére figyelemmel elsősorban azt kellett eldönteni, vájjon a kérelem nem elkésetten terjesztetett-e elő. A kir. Kúria figyelembe vette, hogy az eljárás vádelejtés folytán lett megszüntetve, viszont a vádelejtés indoka az volt, hogy a kérelmezővel szemben meggyőző bizonyíték nem merült fel. Az eljárásnak ilyen címen való megszüntetése azonban, a kártalanítási igény megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére törvényes alapul nem szolgálhatott, mert a megszüntető végzésből nem volt kétségtelenül meg-