Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

14 Büntetőjogi Döntvénytár. amelyek összességükben alkalmasak arra, hogy a magyar állam hitelét sértsék, megbecsülését csorbítsák. Ezért az 1921 : III. tc. 7. §-ábanírt vétség megállapítása törvényszerű... = A 340. számú KH-ta,\ egyező : Kúria BDtár III. 147., XXVI. 143. 9. Oly esetben, mikor a vádlottak csupán azon okból, azzal a szándékkal fogták meg a sértettet és tették a szekérre és vitték a cselekmény elkövetésének helyére, hogy vele közösüljenek és az ily módon is kifejtett erőszakkal tervüket meg is valósították, a Btk. 232. §-ában meghatározott bűntetten felül a személyes szabadság megsértésének vétségét nem lehet megállapítani. (Kúria 1933. nov. 7. B II. 4477/1933. sz.) = Kúria : A vádlott abból a célból; hogy a sértett nőt hatalmába kerítse és ezzel ellenállását könnyebben legyőzze, bezárta az ajtót; a hatalombakerítés önálló bűncselekménykép nem állapíttatott meg (BDtár XI. 131.). 10. A Btk. 232. §-a alá eső bűntett esetében nagyon nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádlott a cselekménye által okozott sérelmeket jóvátenni igyekezett azáltal, hogy az alsófokú bírói ítéletek után a sértettel házasságot kötött. (Kúria 1933. nov. 8. B II. 2138/1933. sz.) = «Az ítélet kihirdetése előtt» megkötött házasság büntethetőséget kizáró ok : Btk. 240. §. — A 21. számú büntető jogegységi döntvény (BDtár XXII. 2.) szerint az elsőfokú bíróság jogerőre még nem emelkedett ítéletének kihirdetése után, de az utolsó fokon eljáró bíróság ítéletének kihirdetése előtt létrejött házasság nem szünteti meg a büntethetőséget. 11. Midőn a vádlott a kerítést több esetben, vagyis több nőszemélyen követte el, a Btk.-nak az anyagi halmazatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (Kúria 1933. nov. 30. B II. 3550/1933. sz.) Indokok .... Tévedtek az alsóbbfokú bíróságok abban, hogy a vádlott bűncselekményét folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettének minősítették, dacára annak, hogy a vádlott két leány sérelmére követte el a kerítés bűnettét. Az az érvelés ugyanis, hogy az üzletszerüleg, mint tényálladéki elem, a vádlott ténykedéseit az elkerített nők számára való tekintet nélkül, cselekmény egységbe foglalja, téves. A Kúria jogegységi tanácsának 28. számú büntető döntvénye szerint ilyen esetben (. . . Mint a fejben . . .) = A 28. számú büntető jogegységi döntvényt 1. BDtár XXIV. 2.