Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

138 Büntetőjogi Döntvénytár. tévesen tagadtatott meg a valóság bizonyításának elrendelése- (Kúria 1934. szept. 19. B I. 2991/1934. sz.) Indokok : ... A panasz arra van alapítva, hogy a Bv. 15. §-ának 2. pontja alapján tévesen tagadtatott meg a valóság bizonyításának elrendelése. Minthogy ez az indok a Bv.-nek anyagi jogi rendelkezésével kapcsolatos és szorosan összefügg a Bv. 16. §-ának alkalmazhatóságával, a kir. Kúria ezt a panaszt a Bp. 385. § 1. a) pontja alapján bejelentett panasz keretében érvényesíthetőnek találta. A panasz azonban alaptalan. Az az indok ugyanis, hogy a fegyelmi eljárás hiányos volt, azért nem volt figyelembe vehető, mert az illetékes fegyelmi bírói hatóság által jogerősen befejezett fegyelmi eljárás jelen bűnügy keretében bírálat tárgyává nem tehető= V. ö. a Kúria 906. sz. EH-kt és Mendelényi László fejtegetéseit : A perorvoslatok stb. id. mü 52. lap. 168. A Te. 104. §-a szerint a magánvádat, tehát a pótmagánvádat is, rendszerint ügyvédnek kell képviselnie. A semmisségi panasz visszautasítása, mikor azt a sértett személyesen, ügyvédi ellenjegyzés nélkül adta be, holott a Te. 104. § második és harmadik bekezdésében érintett kivételek nem forognak fenn. (Kúria 1934. szept, 25. B III. 2814/1934. sz.) = V. ö. BDtár XXV. 128., 158. 169. Az, hogy a vádlott eshetőleg (eventualiter) határozta el magát az emberölésre, vagyis úgy határozta el magát, hogy aki a pénz megszerzésének akadálya lesz, azt megöli: az ölési szándék előre megfontoltságát nem zárja ki, mert az előre megfontolás a szándék keletkezésének módozatát jelenti, mely keletkezési mód éppen úgy meglehet az eredetileg feltételes, mint a már eredetileg is feltétlen szándéknál. Ha pedig a feltétel bekövetkezik, akkor az előre megfontolt szándék a végrehajtáskor különben ismár mint feltétlen szándék kerül kivitelre. (Kúria 1934. okt, 2. B II. 2697/1934. sz.) = Ugyanígy Kúria: B II. 5906/1924. ; v. ö. a jelen kötetben 132. sorszám alatt közölt határozatot is. 170. /. Az elmegyógyintézetbe felvett elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy büntetőbírói eljárás, nevezetesen aBp. 158. § alapján tett intézkedésre került-e az intézetbey