Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

116 Büntetőjogi Döntvénytár. sére. ő a könyvek téves adatairól nem tudva, állította össze a mérleget. Tényként van továbbá megállapítva, hogy a RT. összeomlásakor a passzívák csak 23,064 P-vel haladták meg a 635,835 P-re értékelt aktívákat, ez pedig oly csekély százalék, hogy e miatt a vádlott távolról sem gondolhatott arra. hogy a részvénytársaság bukás előtt áll s a könyvek adataira alapított mérleg ismeretében a jutalma1:, tantiémek sth. kiadása szándékos és jogtalan vagyoncsökkentésnek nem minősíthető. Végül hivatkozott a vedelem arra, hogy a vádlott nem is tekinthető az adós részvénytársaság vagyonával rendelkező olyan egyénnek, aki a Hs. 8. $ értelmében úgy lenne büntetendő, mintha ő lenne az adós. Kzck a jogi okfejtések nem helytállók:. A Mezőtúri Gazdasági Malom Rt. hitelezői ezzel a jogi személlyel állottak üzleti összeköttetésben, ha tehát ennek vezetője a hitelezőket a Hs.-be ütköző, büntetendő módon károsította, az ilymódon elkövetett bűncselekmény nem válik büntethetlenné azáltal, hogy a károsításért más jogalapon mások is magánjogi felelősséggel tartoznak s rajtuk a kár megvehető. A bizonyítási indítvány tehát ez ügyben lényegtelen körülményre vonatkozván, annak elutasítása törvényes alapon történt. Másfelől a valóknak elfogadott tények szerint a részvénytársaságnak a vádlott volt az ügyvezető igazgatója, valóságos vezetője, szellemi irányítója, a Hs. 1. §-ába ütköző bűntettért tehát ő felelős. Ugyanezen tények folytán s azért is, mert az üzleti eseményeket ő irányította, továbbá, mert a részvénytársaság éveken keresztül veszteséggel dolgozott. 448,000 P-t kitevő alap- és tartaléktőkéje elveszett, valamint abból, hogy éveken át, tehát rendszeresen folyt az irreális mérlegkészítés, a valóban fennálló veszteségek kimutatása helyett tetemes nyereségeket igazoló mérlegek készítése, valamint az alsóbbfokú ítéletekben idevonatkozólag felhozott egyéb okokból is helyesen arra a jogi következtetésre kell jutni, hogy a vádlott tudta azt, hogy az általa felállított vagyonmérlegek nem felelnek meg a való állapotnak, nyereség nincs, sőt a részvénytársaság létét veszélyeztető veszteségek vannak. Amidőn tehát a vádlott mindezek tudatában több éven át a mérlegekben magasösszegü nyereséget mutatott ki és ennek alapján kieszközölte, hogy három éven át összesen 78,000 P-t használtak el mint nyereséget és azt nagyrészben igazgatói tantiémekre és jutalmazásokra fordították, a vádlott tényeiből azt a jogi következtetést kell levonni., hogy ő a részvénytársaságnak mint adósnak kielégítésül szolgáló vagyonát jogtalanul csökkentette és ezzel a hitelezők kielégítését szándékosan csorbította. Ez pedig kimeríti a hitelsértés bűntettét. A bűnösség megállapítása tehát törvényszerű. 130. Magánosok elleni erőszak vétségének és ezzel anyagi halmazatban testi sértés megállapítása, mikor a munkás a munkabér felemelése végett munkás ellen alkalmazott eröszakot, nevezetesen a létrát, amelyen a sértett dolgozott, fellökte, úgyhogy a sértett lezuhant és hosszú ideig tartott betegségbe esett. (Kúria 1934. jún. 13. B I. 2521/1934. sz.) Indokok : . . . A vádlottnak az a tette, hogy a munkásokat kérdőre vonta, hogy a sztrájk ellenérc miért mernek dolgozni és szavainak nagyobb nyomatékot adandó, a létrát, amelyen a sértett dolgozott, fellökte, a magánosok elleni erőszak bűntettének tényelemeit tünteti fel, mert a vádlott a munka-