Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 103 III. (Kúria 1934. ápr. 25. B I. 1041/1934. sz.) Indokok .... A vádlott a falusi gazdákból álló gyülekezet előtt hangoztatta, hogy a tisztviselőknek a háborúban is, most is a legjobb dolguk van> kapják a nagy fizetést, hajazzák őket, telik nekik vastag szivarokra, tejbenvajban fürödnek. Minthogy a mai társadalmi és főleg gazdasági viszonyok mellett az ily torzító beállítás a hallgatóság előtt hatást kelthet s mint ilyen, a tisztviselők osztálya ellen való gyűlölet kiváltására, különösen a tisztviselőkkel különben is kevésbbé rokonszenvező falusi emberek körében alkalmas s minthogy az a körülmény, hogy a vádlott szándéka — védekezése szerint — nem irányult izgatásra, cselekményének büntetendő jellegén mitsem változtat, mert ehhez elegendő annak tudata, hogy a cselekmény alkalmas az ellenséges érzület felkeltésére vagy fokozására, ezt pedig vádlottnak, mint az életviszonyokat ismerő kisgazdának tudnia kellett: az elsőfokú níróságok a vádlott bűnösségét a vád tárgyává tett izgatásban a törvény helyes alkalmazásával állapították meg . . . IV. (Kúria 1934. máj. 1. B I. 1395/1934. sz.) Indokok : ... Az irányadó tényállásból és a vers egész szövegéből a kir. Kúria szintén azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott azáltal, hogy a jómódú társadalmi osztályt úgy tűnteti fel, mint a mely éjjel-nappal tort ül, bőségben él és kegyetlenkedik ; ellenben a szegény parasztokról és gyári munkásokról viszont azt állítja, hogy azok az urak szava járása szerint csak «büdös parasztok* és kora hajnaltól késő estig csak robotolnak számukra, ezen társadalmi osztályokat oly módon állítja egymással szembe, mely alkalmasnak mutatkozik arra, hogy a parasztok és munkások a vagyonos osztálybeliekkel szemben gyűlölettel viseltessenek . . . V. (Kúria 1934. máj. 29. B I. 1838/1934. sz.) Indokok : . . . Igaz ugyan, hogy a cikk elsősorban a kormányzatot támadja, azonban azon keresztül gyűlölködő hangon megtámadja a nagybirtokosok, háztulajdonosok és nagytőkések osztályuralmát is, amely szerinte már a háború utáni összeomlást és forradalmakat is okozta, az országot az összeomlás felé sodorja és amely elvakult gyűlölettel; szegül ellene a nép jogos kívánságainak és annak szenvedéseivel mitsem törődik. Ez a szövegrész alkalmas arra, hogy a munkásság és általában a vagyontalanok gyűlöletét felkeltse a vagyonos osztály ellen . . . VI. (Kúria 1934. ápr. 25. B I. 1696/1934. sz.) Indokok : . . . Panaszát a vádlott azzal indokolta, hogy a cikkekben a zsidóságot nem a vallásában, hanem annak gazdasági tevékenysége miatt támadta meg. Ez okból az adott esetben nem lehet szó felekezet elleni izgatásról, annál kevésbbé, mivel a cikkek legföllebb megvetést, de semmiesetre sem gyűlöletet kelthetmek az olvasóban. A panasz azonban alaptalan. Az irányadó tényállásból és a vádbeli cikkekből ugyanis a kir. Kúria szintén azt a következtetést vonta le, hogy a zsidóság Magyar-