Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

86 Büntetőjogi Döntvénytár. nak, intézkedésre kényszerítésének, illetőleg tettleges bán­talmazásának célzata már a csoport megalakulásánál meg­legyen, hanem elegendő, ha ezt a célzatot a hatósági közeg­gel való szembetalálkozás váltja ki a csoportosulásból. (Kúria 1934. febr. 21. B II. 5591/1933. sz.) 97. Erőszakkal akadályozta a végrehajtót hivatásá­nak jogszerű gyakorlatában a végrehajtást szenvedő azzal, hogy a végrehajtási eljárás során felhivásra előadott, a végrehajtó által átvett és lefoglaltnak nyilvánított kész­pénzt a végrehajtó kezéből kiragadta és azt vissza nem adta- (Kúria 1934. ápr. 5. B II. 880/1934. sz.) = Kúria : Elítélés, mikor a vádlott a nyomozó rendőr által magához, vett üzleti könyvet a rendőr hóna alól hátulról kiragadta (BDtár IV. 183.). 98. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 33. számú büntető döntvénye. I. «1. Annak a cselekménye, aki a másra bűntett vagy vétség miatt kiszabott szabadságvesztésbüntetés kitöltésére vállal­kozva, ennek a büntetésnek kitöltése végett az illetékes ható­ságnál jelentkezik, és a büntetést egészben vagy részben kiállja, a Btk. 374. §-a alá eső bűnpártolásnak vagy a Btk. 400. §-a alá eső közokirathamisításnak minősítendő-e, avagy pedig ilyenkor mindkét cselekménynek halmazatát kell-e megállapítani s utóbbi esetben a Btk. 95. §-a vagy pedig 96. §-a értelmében? 2. Annak a cselekménye, aki a reá bűntett vagy vétség miatt kiszabott szabadságvesztésbüntetésnek kitöltésére mást reábír, ha az így reábírt személy ennek a büntetésnek kitöltése végett az illetékes hatóságnál jelentkezik és a büntetést egész­ben vagy részben kiállja, a Btk. 374. §-a alá eső bűnpártolásra való felbujtásként (Btk. 69. § 1. pontja) vagy a Btk. 400. §-ában meghatározott közokirathamisításként minősítendő, avagy pedig ilyenkor mindkét cselekménynek halmazatát kell-e megállapí­tani, s utóbbi esetben a Btk. 95. §-a vagy pedig 96. §-a értel­mében? (Vonatkozással a kir. Kúriának a B. H. T.-ába 419. szám alatt felvett 2540/1904. B. számú és 509. szám alatt fölvett 552/1912. B. számú E. H.-ra, valamint a Ppé. 70. § 1. pontjára).»

Next

/
Oldalképek
Tartalom