Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

80 Büntetőjogi Döntvénytár. lenül hívjon fel valamely külföldi államot vagy szervezetet az ellenséges cselekményre; elégséges az, ha az ily célból elkövetett cselekmény a külföldi államnak vagy szervezetnek tudomására jut, a tudomásrajuttatásnak pedig a hírlapi közzététel a legalkalmasabb módja. (Kúria 1934. márc. 7. B I. 6238/1933. sz.) Indokok : ... A panasz szerint az inkriminált cikkek nem azért tétettek közzé, hogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indíttassék. Az 1921 : III. tc. 7. §-ának 2. bekezdése a súlyosabb minősítés feltételéül azt köti ki, hogy a cselekmény indoka valamely külföldi államnak vagy szervezetnek a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre való indíttatása legyen. A célzatot illetően tehát a tettes szándéka nem csupán a rágalmazó tények tudatos állításában merül ki, hanem magában kell foglalnia a tettesnek arra irányuló törekvését is, hogy azzal, amit állít, valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen való ellenséges cselekvése indíttassék. Hogy ennek az ellenséges cselekménynek mi lehet a tartalma, azt a törvény nem mondja meg, azonban a törvény indokolása világosan kiemeli, hogy az ellenséges cselekmény természetszerűleg nem csupán fegyveres beavatkozást jelent, ily cselekmény lehet bármely oly intézkedés, melynek az a célja, hogy a magyar állam életműködésében akadályozva legyen, tehát az ország bel- vagy pusztán gazdasági ügyeibe való illetéktelen beavatkozás is, ha ezt a beavatkozást a magyar állam alkotmányos úton el nem fogadja. Az említett célzatnak bizonyítására vagy a tettes beismerése vagy a célzat igazolására egyéb alkalmas tények szolgálhatnak. A jelen esetben a vádlott tagadta a különleges célzatot, azonban a sajtóközlemények tartalmából a vádlottnak erre a szándékára biztos következtetés vonható. Idevonatkozóan «A katonai diktatúra álparlamentarismusa» feliratú cikknek különösen következő részei veendők figyelembe : «Beigazolni akarjuk, hogy az a rendszer, mely ma Magyarországon uralkodik, nemcsak a magyar népnek van mérhetetlen ártalmára, hanem akadálya, gátja az európai konszolidációnak. Ezért kell nekünk a demokratikus köztársaság Magyarországból kiüldözött híveinek, az abszolutizmus barátainak: a magyar Ludendorffoknak álparlamentarizmusával szemben az igazi parlamentarizmus híveihez, a nemzetközi reakció oszlopaival szemben a nemzetközi demokrácia, a nemzetközi béke barátaihoz fordulnunk, hogy az európai közvélemény felvilágosítása által segítsenek nekünk Magyarországot kiemelni a középkorból és felemelni a modern demokrácia színvonalára... Ez a mai parlament semmi egyéb, mint a hírhedt Tisza-féle többség felújítása, amely egyik főokozója volt a világháborúnak ... A katonai diktatúra, a különítmények miatt egész Közép-Európának rettegnie kell attól, hogy a magyar katonai bandák megzavarják az amúgy is nyugtalan Európa n\ ugalmát. Az uralkodó klikk közvéleménye lázasan gondol a Habsburg-restauráció megvalósítására. Ezért minden európai restaurációs törekvésnek támasza Magyarország. De nemcsak Közép-Európa helyzetét fenyegeti minden pillanatban felborulással a magyar reakció, minden pillanatban lehet számítani a Magyarországon kirobbanó forradalomra, amely ismét az európai egyensúly megindítására vezetne ... A külső puccs és a belső forradalom veszedelme nem tűnik el