Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 79 90. Az a körülmény, hogy a cikket tartalmazó lapszámon a felelős szerkesztő és a kiadó fel volt tüntetve, a St. 36. §-a értelmében csak a bűncselekményért való sajtójogi felelősség alól mentesíti a kiadót, ellenben nem mentesíti a St. 40. §-ában említett anyagi felelősség alól, mely az elítélés folyományaként mindig megállapítandó. (Kúria 1934. ápr. 18. B I. 1624/1934. sz.) 91. Annyi közokirathamisítást kell megállapítani, ahány hamis tartalmú marhalevél kiállítására történt •— bár ugyanazon alkalommal és ugyanazon nyilatkozattal — rosszhiszemű közreműködés. (Kúria 1934. ápr. 24. B III. 1024/1934. sz.) Indokok : ... A tényállás szerint a vádlottak jól tudták, hogy a malacokat K. Margit és a vele akkor együtt élő S. Zsigmond közösben vették. Ekként tehát azok nem voltak K. Margit sajátnevelésü malacai. Mikor tehát a községi elöljáróság előtt H. Lajos vádlott e valótlan tényt K. Margit felkérésére jobb tudomása ellenére igazolta, ekként mindketten szándékosan közreműködtek arra, hogy jogviszonyok lényegére vonatkozó hamis adatot vezettessenek be a marhalevelet kiállító hatóság által vezetett nyilvános könyvbe és a kiállított közokiratba : mindkét vádlott a Btk. 400. §-ának második bekezdése alá eső közokirathamisítás bűntettét követte el, mert éppen a kizárólagos tulajdonban levő malacoknak eladása, illetve megszerzése a jogtalan haszonszerzés célzatát is megállapítja. Megjegyzi a kir. Kúria, hogy az alsóbbfokú bíróságoknak a törvény (Btk. 96. §) helyes értelmezése alapján nem egy, hanem három rendbeli közokirathamisítást kellett volna megállapítaniok, mert egymástól függetlenül három marhalevélhamisítás és ezeknek a nyilvánkönyvbe bevezetése történt meg. De mert ezirányban sem vád nem emeltetett, sem pedig megfelelő perorvoslat nem áll a kir. Kúria rendelkezésére, hivatalból a vádlottak terhére helyesbíteni az ítéleteket nem lehetett. . . = Kúria EH : A hamis közokiratoknak egyszerre való használata nem szünteti meg a közokirathamisításoknak — a hamisított közokiratok számával egyező — többségét (BHT 318.). 92. Ellenséges cselekmény — az 1921: III. tc. 7. §-ának alkalmazásában — nem csupán fegyveres beavatkozás, hanem bármely oly intézkedés, melynek az a célja, hogy a magyar állam rendes életműködésében akadályozva legyen, tehát az ország bel- vagy pusztán gazdasági ügyeibe való illetéktelen beavatkozás is, ha ezt a beavatkozást magyar állam alkotmányos úton el nem fogadja. A súlyosabb minősítésnek nem, kelléke, hogy a tettes közvet-