Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)
50 Büntetőjogi Döntvénytár. azzal fenyegette meg, hogy kihasítja, P. István nem a közelben, hanem még távolabb tartózkodott. Ezek szerint tehát a vádlottak mindegyike önállóan vitte véghez a vád alapjául szolgáló bűncselekményt és így, az anyagi jog szabályánál fogva Z. András nem volt P. István tettestársa, P. pedig nem vált bünsegédi minőségben részesévé a Z. által elkövetett bűncselekménynek . . . = Kúria : Egy-egy rendbeli, önállóan elkövetett bűntettben bűnösök azok a vádlottak, akik egy leittasodott nővel — a nélkül, hogy egymás érdekében csak segítő tevékenységet is fejtettek volna ki — egymás után közösültek. (BDtár XXIV. 231.) 62. Oly esetben, amikor a törvénytelen születésű leánygyermek anyja elhalt vagy ismeretlen helyen tartózkodik, magasabb erkölcsi és társadalmi okokból joghatályosnak kell elismerni a természetes atya részéről a háztartásához tartozó kiskorú érdekében előterjesztett magánindítványt is. (Kúria 1933 márc 6> B n 16/1933. sz.) Indokok : . . . Az alsófokú bíróságok a Bp. 326. § 4. pontra hivatkozással azért mentették fel a vádlottat a vád alól, mert a törvénytelen születésű és 16. életévét még be nem töltött sértett cigányleány nevében a bűnvádi eljárás folytatásához a Btk. 238. § szerint megkívánt magánindítványt nem az erre törvény szerint jogosított anyja, mint természetes és törvényes gyám, hanem a sértett leány természetes atyja : B. István terjesztette elő. E jogi állásfoglalásukkal kapcsolatban azonban nem állapították meg tényként, mi akadályozta a sértett leány anyját az indítvány előterjesztésében ; szerzett-e egyáltalában tudomást az esetről és ha igen, mikor ; B. István természetes atya háztartásában élt-e az anya és a leány a magánindítvány előterjesztése idején, és végül nem az anya egyenes utasítására vagy éppenséggel akarata ellenére történt-e az, hogy a természetes atya a vádlott ellen a feljelentést megtette. E tények ismerete nélkül pedig nem lehet megállapítani, hogy a B. István által törvényes időben előterjesztett indítvány a bűnvádi eljárás megindítására alkalmas volt-e vagy sem. Magában véve ugyanis az, hogy az indítványt a sértett leány természetes atyja terjesztette elő, a magánindítvány törvényességét nem zárja ki. Mert ha a természetes atya a bűnvádi eljárás megindítását a leány anyjával egyetértésben, sőt ennek kifejezett kívánságára kérte, úgy ez a kérelem nyilván olyan hatású, mintha azt maga az anya terjesztette volna elő. Ugyanígy, ha az eset alkalmával az anya már nem élt vagy olyan helyzetben volt, amely őt az indítvány előterjesztésében akadályozta (pl. ismeretlen helyen tartózkodott), a természetes atya részéről a háztartáshoz tartozó kiskorú érdekében előterjesztett büntető igény kielégítése elől magasabb erkölcsi és társadalmi okokból nem lehet elzárkózni. Viszont ha a törvényes képviselő (az anya) kifejezett akarata ellenére tette az indítványt a természetes atya, ez semmiesetre sem lesz a bűnvádi eljárás megindítására alkalmas magánindítványnak tekinthető . . . = Kúria : A 16. életévét be nem töltött leánygyermek helyett akinek szülei évek óta Amerikában élnek — az anyai nagyatya által előterjesztett magánindítvány joghatályos, tekintettel arra, hogy a leánygyermek tartásáért és neveléséről az anyai nagyatya gondoskodott (BDtár II. 13.). Törvényes az a magánindítvány, melyet a 15 éves sértett leánygyermek helyett