Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

30 Büntetőjogi Döntvénytár. alatt követett el újabb bűncselekményt. Igaz ugyan, hogy a Bp. 506. § 2. bek. esetében, amikor a vádlott a bűnösség és a minősítés kérdésében megnyugodott, az elsőfokú ítéletnek ezekre a kérdésekre vonatkozó része a felebbviteli eljárás során rendszerint nem változik és a megkezdett büntetés már a jogerős büntetés végrehajtásának jogi természetével bír s ennek folytán annak tartama a Btk. 94. § alapján utólag beszámítás tárgyává nem tehető s bár igaz az is, hogy az 506. § 2. bek. alapján büntetését töltő vádlott, aki e büntetés töltése alatt követ el bűncselekményt, éppúgy nem érdemli meg az összbüntetés kedvezményét, mint az az elítélt, aki jogerős ítélet alapján töltött büntetés alatt követ el újabb bűncseleményt, ámde a büntetését a Bp. 506. § 2. bek. alapján töltő vádlott még sem tekinthető jogerősen elítéltnek azért, mert a büntetést kiszabó ítélet ekkor még jogerőre tényleg nem emelkedett és — tekintettel a Bp. 385. és 387. § utolsó bekezdéseire is — lehetséges, hogy az elítélt föl fog mentetni vagy a minősítés, esetleg a büntetés változást fog szenvedni. Minthogy tehát az ily vádlott — az ügy végérvényes befejezése előtt — jogerősen elítéltnek nem tekinthető, a büntetés egységesítésének pedig az idézett TÜH, illetve EH szerint csak a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtása alatt elkövetett cselekmény esetében van helye, a Bp. 506. § 2. bek. alapján megkezdett büntetés tartama alatt elkövetett cselekmény ebből a szempontból éppen oly elbírálás alá tartozik, mintha azt a vádlott elítéltetése, illetve a büntetés megkezdése előtt követte volna el, mely esetben pedig összbüntetés kiszabásának van helye. Kelt és hitelesíttetett a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1933. évi február hó 17. napján tartott ülésében . . . = A B I. 3597/1929. számú kúriai határozatot BDtár XXII. 132. sz. a. közöltük. A 18. számú TÜH-ot 1. BET 89. 40. Az 1894: XII. tc. 93. §-ban meghatározott mezőrendőri kihágást követi el, aki a mezőn tengeri földön garmadában volt csöves tengeriből 13 P értékűt ellopott és nem minősül ez a cselekmény a Btk. 338. § szerint akkor sem, ha a tolvaj előzően lopás miatt már két ízben volt büntetve. ^Kúria m3 jan 30 B n 4511/1932i SZ-) = Egyezik a 72. számú TÜH-t&l (BHT 180.). 41. A Bv. 17. § 1. bek.-ben biztosított mentességre csupán az ügyfelek hivatkozhatnak, a tanúkat ez a mentesség nem illeti meg. (Kúria 1933. febr. 7. B I. 4248/1932. sz.) Indokok .... Az alsófokú bíróságok a felmentő rendelkezésüket tévesen alapítják a Bv. 17. § 1. bek.-ben foglalt mentességre. Ugyanis a vádlottak Újpest város testnevelési vezetőjének hivatalos és bizalmas felhívására tettek — jegyzőkönyvi vallomás helyett — írásbeli jelentést azokról az adatoktól, amelyekről a sértett működése és egyénisége tekintetében tudomással bírtak. A vádlottak tehát a hatóság előtt folyamatban levő ügyben mint tanúk és nem mint ügyfelek tették meg azt a nyilatkozatukat, amelv a vád