Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 31 alapjául szolgál. Már pedig a Bv. 17. § 1. bek.-ben biztosított mentességre csupán az ügyfelek hivatkozhatnak . . . = Kúria : A Bv. 17. § 1. bek.-ben biztosított mentesség a tanú vallomása vagv egyéb nvilatkozata tekintetében nem alkalmazható (EH, BHT 907. — BDtár XXIV." 107:). 42. A nem vagyoni kár és a közzététel kérdésében a St. 56. § értelmében csupán sajtóügyekben van helye semmisségi panasznak. (Kúria 1933. febr. 7. B I. 4952/1932. sz.) - Kúria : Közönséges bűncselekmény esetében a sértett részéről vitatott erkölcsi kár kérdésében nincs helye semmisségi panasznak. Csupán sajtóbűncselekménv esetében élhet a fél semmisségi panasszal a nem-vagyoni kár kérdésében (BDtár XXV. 21., 106.). 43. A hamis tanúzásra felbujtó reábírási cselekményeinek bűnhalmazatba foglalása a felbujtott egyének száma szerint eszközlendő" akkor is, ha valamennyi tanú ugyanabban az egy ügyben tett hamis vallomást. (Kúria 1933. jan. 19. B III. 4613/1932. sz.) Indokot: .... A védő a Bp. 385. § 1. b) pont alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádlott bűncselekményei nem ügyenként összefoglalva, hanem egyénenként halmazatban minősíttettek. Ez érvelés nem helytálló. A törvénnyel egyező bírói joggyakorlat értelmében a hamis tanúzásra felbujtó reábírási cselekményeinek bűnhalmatba oglalása a felbujtott egyének száma szerint eszközlendő . . . = TJgyaníev a hamis tanúzásra csábítás esetében: BDtár X. 136. — EH, BHT 303. 44. A Te. 115. §-a szerint a törvényszéknek azzal a ténymegállapításával szemben, hogy a vádlott büntetlen előéletű, annak megállapítása, hogy a vádlott rovottmúltú, csupán főtárgyaláson történhetik. (Kúria 1933. jan. 16. B II. 4821/1932. sz.) = A Te. 115. § így szól: A kir. ítélőtáblának főtárgyalást kell tartani, ha a tanács úgy látja, hogy a törvényszék ítéletének alapjául szolgáló ténybeli megállapítást a vádlott terhére vagy javára meg kell változtatni. 45. Az 1920: XV. tc. 1. § 1. pont alkalmazásában, mikor azt kell eldönteni, méltányos-e az a nyereség, melyet a közszükségleti cikkért követelt, kikötött vagy elfogadott ár magában foglal, avagy a nyereség a méltányos