Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 27 jogszabály hiányában — aminövel pl. a Btk. 203. § a külföldön forgalomban levő pénzhamisítást büntetni rendeli -— a magyar büntetőtörvénynek általá­ban nem feladata a külállamok törvényes rendjét megvédeni. Ezen általános szempontokat szemelőtt tartva, a jelen ügyben az az eldöntendő kérdés, hogy állapíttattak-e meg oly tények a vádlottakkal szem­ben, amelyekből következtethető, hogy a vádlottak ténykedésének valamilyen kapcsolata van a magyar állam és társadalom törvényes rendje elleni mozga­lommal és szervezkedéssel. A megállapított tények szerint H. Kálmán vádlott Budapesten aJugo­szláv-királyságból menekülő baloldali politikai párti embereknek Bécsből kapott megbízása értelmében szállást adott, pénzsegélyt nyújtott, lakásán elhelyezte a Jugoszláviából kommunistaüzelmek miatt menekült C. Andrea vádlottat, majd K. Miklós vádlott megbízásából a tőle kapott pénz felhaszná­lásával Bécsbe utazott s onnan jugoszláv területre leendő becsempészés végett kommunista-röpiratokat hozott Magyarországba. K. Miklós vádlott pedig pénzt adott H. Kálmán vádlottnak, hogy a kérdéses nyomtatványokat Jugo­szláviába csempészés céljából Bécsből Magyarországba hozza és ő vezette el C. Andreát a H. Kálmán vádlott lakására. E ténymegállapítás mellett a Kúria sem tud arra következtetni, hogy a vádlottak tevékenysége valamely illegális magyar mozgalomhoz kapcsoló­dott volna, vagy a vádlottak cselekménye valamely egyéb, a magyar büntető­törvények által meghatározott bűncselekmény tényálladékát valósítaná meg. Nem lehet erre az eredményre jiitni azért sem, mert a kommunistanyomtat­ványok H. Kálmán vádlottól a Bécsből behozatal alkalmával már a határon lefoglaltattak, módja sem volt tehát a vádlottnak arra, hogy a nyomtatvá­nyokat — melyeknek tartalmából egyébként is kétségtelenül megállapítható,, hogy a Jugoszláv-királyság állami és társadalmi rendjének felforgatására irányulnak — forgalomba hozza . . . 39. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 31. számú büntető döntvénye. «Abban az esetben, ha a vádlottat olyan bűncselekmény miatt ítélték el, amelyet a Bp. 506. § 2. bek. értelmében meg­kezdett szabadságvesztésbüntetése végrehajtásának vagy az ennek a büntetésének végrehajtását meghiúsító szökésének tar­tama alatt követett el, a Btk. 96—100. §-ai és 104. §-a értelmé­ben összbüntetés kiszabásának vagy a Btk. Élt. 36. §, a 18. számú TÜH és a 742. számú EH értelmében a büntetések egy­ségesítésének van helye?» (Vonatkozással a kir. Kúriának egyfelől B I. 875/1927., másfelől B I. 3597/1929. számú határozataira.) Határozat: Abban az esetben, ha a vádlottat olyan bűncselek­mény miatt ítélték el. amelyet a Bp. 506. § 2. bek. értel­mében megkezdett szabadságvesztésbüntetése végrehajtásá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom