Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

X Vili Tartalommutató. I.ap 186. Oly esetben, mikor a rágalmazó tényállítás és a meggyalázó kifejezések egy alkalommal, ugyanazon sajtóközleményben és ugyanarra a sértettre vonatkozólag, éspedig a rágalmazást megállapító tényállításokra való utalással használtattak, az így elkövetett rágalmazás és becsületsértés nem anyagi halmazat, hanem a becsületsértés a rágalmazásba beleolvad, és az ilyen egységesnek tekintendő cselekmény miatt felmentésnek és egyúttal elítélésnek helye nem lehet 140 55. A Bv. 16. ti alkalmazásához csak az szükséges, hogy az állított tény a valóság bizonyításának időpontjában a valóságnak megfeleljen. Az állított tény bekövetkeztének időpontja nem tartozik a tényállításban foglalt sértés lényegéhez 38 41. A Bv. 17. § 1. bek.-ben biztosított mentességre csupán az ügyfelek hivatkozhatnak, a tanúkat ez a mentesség nem illeti meg 30 120. A Bv. 17. §-a nem csupán peres eljárás keretében foghat helyt ; ez a § közigazgatási hatóság előtt folyamatban lévő ügyben is alkalmazható 101 187. A Bv. 17. §-ának 2. bekezdésében írt rendelkezés abban az esetben adja meg a mentességet, ha az ügyfél nyilatkozata az üggyel összefügg és ha a nyilatkozat az ügyfél érdekében szükséges volt. Az már nem feltétel, hogy a nyilatkozatnak az ügyben szereplő valamelyik személyre, p. o. tanúra, szakértőre kell vonatkozni 140 140. Kellő ténybeli alap a Bv. 20. §-a alkalmazásában nem jelenti azt, hogy a feljelentőnek minden bizonyíték rendelkezésre álljon a sértett elítéléséhez, hanem elegendő az, hogy a bűnvádi eljárás megindításához alapos gyanú forogjon fenn 116 32. A Bv. 21. § 2. bek. alkalmazásában a kir. ügyészségnek a nyomozást megszüntető határozatát, annak bevárása nélkül, hogy azzal szemben a sértett a Bp. 42. §-ban meghatározott jogával él-e, véghatározatnak kell tekinteni : a nyomozás megszüntetéséről értesített gyanúsított tehát mint sértett a Bv. 20. §-ban meghatározott rágalmazás miatt magánindítványát csak attól a naptól számított három hónap alatt terjesztheti elő. amely napon a megszüntető határozatot részére kézbesítették L8 69. Ha a vádlott megnyugodott a törvényszéknek abban a határozatában, amellyel elutasította a valóság bizonyítására vonatkozó indítványát, a törvényszék ítélete ellen beadott írásbeli fellebbezésben kért bizonyítási kérelmet a kir. ítélőtábla a Bv. 29. § alapján elkésetten előterjesztett indítványt helvesen utasította el 54 1920 : XV. tcikk. Az árdrágító visszaélésekről, 15. Az 1920 : XV. tc. 1. § 1. pont alkalmazásában, mikor azt kell eldönteni, méltányos-e az a nyereség, melyet a közszükségleti cikkért követelt, kikötött vagy elfogadott ár magában foglal, avagy a nyereség a méltányos hasznot meghaladja-e, ismerni kell az áralakulásra lényeges befolyást gyakorló tényezőket : az előállítási vagy termelési, illetőleg a beszerzési és egyéb költségeket, valamint az összes egyéb