Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutaió. XIII ha a bíróság mást állapított meg, mint amit az adatok tartalmaznak. Az adatok tartalma és a valókul elfogadott tények közt előforduló lényegtelen árnyalatbeli eltérések azonban nem sorozhatok ide. — II. Helytelen a ténybeli kö­vetkeztetés, ha az nem helyes alaptényből indul ki, vagy ha a kiindulási pont helyes ugyan, de nincsen okszerű ösz­szefüggés az alaptény és az annak alapján megállapított másik tény között, nevezetesen, ha az okszerűség éppen kizárja azt, hogy valamely tényből a bíróság által elfoga­dott ténybeli következtetést lehessen levonni. Nem soroz­ható ide, ha többféle következtetési lehetőség esetén a bíróság mérlegelése körében a tényekből más következtetésre jut, mint a felek 87 126. Ha a kii'. ítélőtábla az orvosszakértők szakvéleményében feltárt adatok és gyakorlati tapasztalatok alapján azt álla­pította meg. hogy a tettes a tett elkövetésekor elmezavarban szenvedett, a kir. Kúria felülvizsgálati jogkörében csupán azt kutatja, gyakorolt-e befolyást és milyen befolyást gya­korolt ez az elmezavar a tettes akarati elhatározására .... 103 XXI. FEJEZET. Újrafelvétel. 11. A Bp. 416. § 3. pont szerint helye van újrafelvételnek, ha a felhozott új tény vagy bizonyíték azt igazolja, hogy az alapeljárás során bűnvádi eljárást kizáró ok következett be 8 84. A St. 53. és 59. §-aiban foglalt rendelkezések nem aka­dályai annak, hogy a rágalmazás vagy becsületsértés vétsége miatt folyamatban volt és ítélettel jogerősen befejezett bűnvádi eljárás újrafelvétele akár az elítélt javára, akár a fölmentett terhére a Bp. 446., illetve 449. §-a alapján akkor is elrendeltessék, ha az újrafelvételi kérelem az állí­tott vagy híresztelt tény, illetve valamely tényre közvet­lenül utaló kifejezés valósága tekintetében (Bv. 16. §) az alapperben megállapított tényállás megdöntésére irányul és az indítványozó erre alkalmas új bizonyítékot hoz föl 67 XXIX. FEJEZET. Eljárás a járásbíróság előtl. 46. Mielőtt a járásbíróság a büntetőparancs végrehajthatósá­gát megállapítja, vizsgálnia kell. hogy a büntetőparancs és annak kézbesítése megfelelt-e a törvényes követelmények­nek. Sérti a törvényt az a végzés, amely végrehajtható ­nak mondja ki a büntetőparancsot, holott ebben a cse­lekmény elkövetésének ideje tévesen volt megjelölve és hiányzott a bizonyító adatok felsorolása, továbbá a bün­tetőparancs kézbesítése sem felelt meg a törvényes követel­ményeknek 87. A járásbíróság a büntetőparancsot csak akkor nyilvánít­hatja végrehajthatónak, ha a pénzbüntetés lefizetésére ki­tűzött határidőben tárgyalás tartását nem kérték. A ter­helt, aki a kézbesítő közeg előtt s nyomban a kézbesítés alkalmával kérte a tárgyalás kitűzését, már ezzel az alak­szerűtlen nyilatkozattal kifejezést adott annak, hogy a büntetőparancsban nem nyugszik meg 72 31. Büntetőparanccsal befejezett bűnügyben újrafelvételnek — sem a vádlott javára, sem annak terhére — nincs helye 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom