Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

XIV Tartalommutató. 101. A törvényszék, mint fellebbviteli bíróság a személyes megjelenésre kötelezett vádlott távollétében fellebbviteli tárgyalást nem tarthat. Ha azonban a törvényszék mint fellebbviteli bíróság a tárgyalás kitűzésekor a vádlottnak személyes jelenlétét szükségesnek nem találta, s ez okból őt nem elővezetés terhe mellett, hanem csupán azzal a megjegyzéssel idézte, hogy a tárgyalást elmaradása esetében is meg fogják tartani, a fellebbviteli tárgyaláson a vádlott jelenléte nélkül nemcsak bizonyítás fölvehető, hanem az alsóbíróság ítéleti tényállásának megváltoztatásával a vádlottra kedvezőtlen, sőt fölmentő helyett marasztaló ítélet is hozható 82 74. A járásbíróság előtti eljárásban a törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak ítélete már meghozatalával csak akkor emelkedik jogerőre, s erre való tekintettel a kir. ítélőtábla az esetleg bejelentett semmisségi panasz folytán felterjesztett iratokat az ügy felülvizsgálata nélkül csak akkor küldi vissza rendelvénnyel az alsófokú bírósághoz, ha a) az elbírálás tárgya mind a vád, mind az ítéletek szerint csak kihágás, vagy csupán pénzbüntetéssel büntethető vétség volt (Bp. 556. § 2. bek.), vagy pedig b) a, törvényszék szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétségre vagy ily vétség mellett még más vétségre, illetőleg kihágásra vonatkozó ügyben szabadságvesztés büntetést nem alkalmazott. Ha ellenben a törvényszék a b) alatti esetben szabadságvesztés büntetést alkalmazott (Te. 122. §), a vádlott, továbbá házastársa, törvényes képviselője és védője részéről a nem a Bp. 385. § 1. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panasz visszautasítása a kir. ítélőtábla hatáskörébe tartozik, és a kir. ítélőtábla ezzel a visszautasítással kapcsolatban a Bp. 387. § 1. és a Bp. 385. § utolsó, valamint a Bpn. 30. §-nak a Bp. 557. § utolsó bekezdése értelmében alkalmazandó 1. bekezdése alapján hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok fennforgása esetében intézkedést tehet 56 XXXI. FEJEZET. Kártalanítás. 21. Az újrafelvételi eljárás rendén az alapperbeli ítélet folytán elszenvedettnél kisebb mértékben kiszabott szabadságvesztésbüntetés törvényszerű alapját képezi a kártalanítási igény megállapításának 13 183. Annak, aki jogerős ítélet alapján pénzbüntetést fizetett le, csupán akkor van kártalanításra igénye, ha újrafelvétel folytán jogerősen felmentik (Bp. 578. § 1. bek.). Jogegység érdekében hozott határozat alapján azonban kártala nítási eljárásnak nincs helye. Ily esetben a lefizetett pénzbüntetés visszatérítését igazgatási úton kell szorgalmazni 138 153. A Bp. XXXI. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak a jövedéki büntető bírósági hatáskörbe utalt ügyekben nincs helye 122 127. A Bp. XXI. fejezetében foglalt szabályok csak a bűnvádi eljárás újrafelvételéről rendelkeznek, ellenben a XXXI. fejezetben szabályozott és a kir. Kúria határozatával vég-