Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 125 Az alsófokú bíróságok által megállapított tényekből a kir. Kúria is arra következtet, hogy a vádlott a kérdéses könyveket, azok szeméremsértő tartalma tudatában, elárusítás véljából készenlétben tartotta, e cselekmény pedig az 1929 : VII. tc. 2. §-ának 1. pontjában meghatározott vétség tényálladékát megvalósítja . . . 158. Vádlott-társ terhelő vallomásánakbizonyító ereje. (Kúria 1933. máj. 24. 1742/1933. sz.) Indokok .... Ha a felbujtás ténye kizárólag vagy főleg a tettesség címén felelősségre vont vádlott-társ terhelő vallomása alapján állapítandó meg, döntő súllyal bír a terhelő vallomást tett vádlott-társ személyi megbízhatósága és szavahihetősége. Ali ez különösen olyankor, ha nem tárható fel egészen világosan, milyen lélektani okok vagy személyes érdekek késztethették a felbujtással terhelt egyént a bűnös tett véghezvitelének szorgalmazására. Ha tehát ilyenkor olyan bizonyítékok ajánltatnak fel a felbujtás tényét tagadó vádlott érdekében, amelyek a terhelttárs terhelő vallomásának bizonyító erejét meggyengíteni vagy lerontani alkalmasak, a bizonyítás kiegészítésének megtagadása a védelem érdekeinek lényeges sérelmével járhat . . • 159. Az a kérelem, hogy a törvényszéknél folyamatban levő bűnügyben eljáró vizsgálóbíró helyett az ügy előadójául más vizsgálóbíró jelöltessék ki, nem tartozik a bíróküldési kérelem keretébe, amely felől a kir. Kúria határoz. (Kúria 1933. szept. 12. B I. 3503/1933. sz.) Indokok : . . . Minthogy bíróküldési indítványában a folyamodó az eljáró vizsgálóbíró működése ellen panaszt emelt, a Bp. 113. §-a értelmében annak elbírálása végett az iratokat be kell mutatni a vádtanácsnak . . . 160. A vádlottnak, a Bv. 16. §-a szerint, az állított vagy híresztelt tény, illetve a tényre közvetlenül utaló kifejezés valóságát kell bebizonyítania. Ennél többre nem kötelezhető ugyan, de viszont annál kevesebbet bizonyítania céltalan. (Kúra 1933. okt. 17. B I. 4003/1933. sz.) Indokok : . . . A bűnösség megállapítása miatt használt panasz indoka az, hogy az alsófokú bíróságok a valóság bizonyítását nem rendelték el. A kir. Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy (. . . Mint a fejben . . .) A vádlott a sajtóközleményben kifejezetten azt állította, hogy a főmagánvádló a kommunizmus idején vádbiztos volt, és hogy a törvényszéknél viselt állásából e miatt mozdították el. A vádlottnak tehát ezt az állításait kellett volna bizonyítania. A vádlott azonban, jóllehet a főtárgyalás rendén tett előadásában maga is elismerte azt, hogy a főmagánvádlóra vonatkozó értesülései tévedésen alapultak, mégis valóságbizonyítást indítványozott, de nem arra az állításra,