Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 113 Indokok : . . . A törvényszék a vádlottak magánokirathamisítását 17 rendbelinek, ezzel szemben a kir. ítélőtábla egy rendbeli folytatólagosan elkövetettnek minősítette, mert jogi álláspontja szerint, minthogy ugyanazon sértettnek egy csekkfüzetben voltak a csekkjei, ezek azonos módon, egy alkalommal, ugyanazon jogviszonyra vonatkozólag, azonos nyereségszerzés céljából hamisíttattak, nem több külön, hanem csak egy folytatólagos bűntett tényálladéka valósittatott meg. Ez a jogi álláspont téves. A Btk. 401. §-ban meghatározott magánokirathamisítás tényálladéki elemei : hamis magánokirat készítése vagy készíttetése és annak arra használása, hogy valamely kötelezettség vagy jog létezése, megszűnte vagy megváltoztatása bizonyíttassék. Ezért a magánokirathamisítás elvileg annyiszor jön létre, ahány hamis magánokiratot valaki készített vagy készíttetett és bizonyít kul felhasznál. Ezen szabály alól csak kivételt állapít meg a kir. Kúria jogegységi tanácsának 2. számú büntető döntvénye, amely azt mondja ki, hogy valamely váltónak és annak meghosszabbítására szolgáló újabb váltónak ugyanazon személyek sérelmére történt meghamisítása a magánokirathamisításnak folytatólag elkövetett egy bűntettét állapítja meg. Minthogy a tényállás szerint 17 csekk lett meghamisítva és felhasználva, amelyek mindenike különálló s a gazdasági forgalomban önálló kereskedelmi utalvány, illetőleg közforgalmi értékpapír gyanánt használható és forgatható, e mellett közömbös az, hogy az a 17 csekk ugyanazé a sértetté volt, azok egy csekkfüzetben voltak, azonos módon, egy alkalommal, ugyanazon jogviszonyra vonatkozólag, azonos nyereségszerzése céljából hamisíttattak . . = Kúria : Anyagi halmazat megállapítása, mikor a vádlott a hat darab fuvarlevélmásodlatot, egy ugyanazon elhatározással, ugyanazon sértettel szemben, ugyanazon alkalommal állította ki és használta (BDtár. XX. 42.). — A 2. számú döntvényt 1. BHT 539. 139. A nulláslisztből készült fehér és komlós kenyér az 1920: XV. te. 1. §-ának alkalmazásában a közszükségleti cikk fogalma alá esik. (Kúria 1033. aug. 30: B II. 2685Í1933. sz.) 140. Az 1922: XXVI. te. 1. § 1. pontjába ütköző bűntettet követi el nemcsak az, aki a külföldi fizetési eszköz gyanánt szolgáló bankjegyet, államjegyet vagy pénzérmét vásárol és elad, hanem az is, aki külföldi követelések megszerzése és eladása, vagyis külföldi «kifizetések» útján ily fizetési eszközzel üzérkedik. (Kúr a 1933. aupr. 22. Bsz. 2702/1933. sz.) Indokok : . . . A védő semmisségi panaszát arra alapítja, hogy az uzsorabíróság anyagi jogszabálysértést követett cl, midőn a külföldi fizetési eszközökkel való kifizetéseket, mint külföldi követeléseket, az 1922 : XXVI. tc. 1. § 1. pontjának rendelkezése alá vonta, és a külföldi fizetési eszközre vonatkozó kifizetések vásárlását és eladását «külfüldi fizetési eszközzel való üzérkedésének tekintette. Büntetőjogi Döntvénytár. XXVJ.