Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

114 Büntetőjogi Döntvénytár. A panasz alaptalan, mert az ily követelések megszerzése és haszonnal való továbbadása vagyis a külföldi «kifizetésnek» vásárlása és nyereséggel való eladása, közvetve bár, de végeredményben mégis csak külföldi fizetési esz közre vonatkozó intézkedést foglal magában ; az ily ügyletek tehát végeredményben a külföldi fizetési eszközök tekintetében tett rendelkezéssel egy tekintet alá esnek, a fizetési eszköz árfolyamának felhasználásánál fogva az azzal való üzérkedés fogalmát teljesen kimerítik. Minthogy tehát nemcsak az, aki a külföldi fizetési eszköz gyanánt, szolgáló bankjegyet, államjegyet vagy pénzérmet vásárol és elad, hanem az is aki külföldi követelések megszerzése és eladása, vagyis külföldi «kifizetések» útján ily fizetési eszközzel üzérkedik, az 1922 : XXVI. tc. 1. § 1. pontjába ütköző bűncselekmény tényálladékát kimerítő cselekményt követ el, a vádlott bűnössége törvény szerint állapíttatott meg . . . 141. Az 1922: XXVI. te. 1. §-ába ütköző bűntett miatt az elítélt vagyoni viszonyaihoz mért elégtétel lévén kiszabható, oly esetben, mikor az elítélt vagyontalan, ez a mellékbüntetés nem alkalmazható. (Kúria 1933. aug. 22. Bsz. 2702/1933. sz.) 142. Sajtójogi értelemben a terjesztés akkor kezdődik meg, mikor a nyilvánosságra szánt sajtótermék példányai közül már egy példány is árusíttatik vagy ingyenesen kínáltatik. (Kúria 1933. ápr. 20. B I. 276/1933. ez.) Indokok : . . . Téves a kir. ítélőtáblának az az álláspontja, hogy a vádlott bűnössége azért nem állapítható meg, mert tevékenysége a terjesztésnek a St. 8. §-ában körülírt fogalmát nem meríti ki, mivel csupán egy egyénnek adott át egy darab röpiratot. Téves ez az álláspont azért, mert a terjesztés akkor kezdődik meg, mikor a nyilvánosságra szánt sajtótermék példányai közül már egy példány is árusíttatik vagy ingyenesen kínáltatik. A j elen esetben mégis azért volt indokolt a felmentés, mert a tényállás szerint a vádlott a szőlőszomszédjának elolvasás végett átadott egy darab röpiratot, elolvasás után visszavette, és a fennforgó körülmények között sem az átadás tényéből, sem az eljárás egyéb adataiból nem állapítható meg a vádbeli köztörvényi bűncselekménynek a 25. számú büntető döntvényben meghatározott az a feltétele, hogy a tettes a terjesztést eszköz gyanánt célzatosan arra használja fel, hogy a részéről is tervbevett cselekmény elkövettessék . . . = A 25. számú döntvényt BDtár XXIII. 101. szám alatt közöltük. 143. /. A Btk. 173. §-a alá eső bűntett csak akkor állapítható meg, ha a lázítás az alkotmány egyik intézményének törvényes jogai ellen irányul vagy ha az intézmény , mint ilyen, alapjában támadtatik meg. Az országgyűlésnek az úri osztályhoz tartozó tagjai ellen történt