Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)
Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria 1933. febr. 9. B III. 5223/1932. sz.} Indokok : ... Az alsóbíróságok az elismervényeken látható aláírások meghamisításának megállapítása mellett, a csalás és magánokirathamisítás anyagi halmazatát azért nem állapították meg, mert a magánokirathamisítást a csalás eszközcselekményéül tekintették, és mert a magánokirathamisítás tényálladéki eleme a hamisított okiratnak bizonyítékul való felhasználása, a fondorlatos tévedésbeejtés pedig a hamisított elismervények felhasználásával lett elkövetve, s így nincs oly elkövetési többlet, amely külön jogi értékelést igényelne. Minthogy azonban (. . . Mint a fejben . . .), mert különben az a helyzet állana elő, hogy a jelen esetben a magánokirathamisítás, mint a csalástól eltérő büntetőjogi érdeket, a magánokiratok bizonyító erejéhez fűződő közérdeket is sértő bűncselekmény, büntetőjogi értékelés nélkül maradna, tévedtek az alsóbíróságok, midőn a csalás és magánokirathamisítás anyagi halmazatának megállapítását mellőzték. Tévedtek az alsóbíróságok abban is, hogy a vádlott terhére megállapított hamisításokat egyrendbeli, a Btk. 401. §-ba ütköző folytatólagosan elkövetett egyrendbeli magánokirathamisítás bűntettének minősítették. A magánokirathamisítás ugyanis a közhitelt és jogi forgalmat sértő bűncselekmény, jogi tárgya a bizonyítékhoz fűződő közhitel és bizalom. Miután pedig minden egyes okirat külön bizonyítékként szerepelhet és minden okirat meghamisítása külön akaratelhatározást igényel, minden okirat meghamisítása külön akaratelhatározást igényel, minden okirat meghamisítása külön bűncselekményt valósít meg, amelyek — több okirat meghamisítása esetében — egymással anyagi halmazatban állanak. A tényállás szerint a vádlott munkanélküli segélyekre 52 esetben^ rendkívüli segélyekre pedig 30 esetben állított ki hamis> utalványokat. Egy munkanélküli utalvány 24 P-ről, egy rendkívüli segélyutalvány 12 P-ről volt kiállítva, s így a pénztár összesen 1608 P-t fizetett ki a hamis utalványokra. A vádlottnak ez a cselekménye tehát az alsóbíróságok által megállapított folytatólagos csalás bűntettén felül 82 rendbeli — egymással anyagi halmazatban álló — magánokirathamisítás vétségének a tényálladékát valósítja meg. A kir. Kúria nem látott elvi akadályt arra nézve, hogy a csalási bűncselekmények folytatólagos egységnek, a magánokirathamisítási cselekmények ellenben többségnek lettek minősítve. A csalások ugyanis kivétel nélkül ugyanazon sértett : a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesülete ellen irányultak. Ezen cselekményeket a jogi és az elkövetési tárgy egysége folytán helyesen minősítették az alsófokú bíróságok folytatólagos egységgé . . . = V. ö. Kúria EH BHT 115. BDtár XVIII. 75. 138. Több csekk hamisítása és beváltása: a hamisítványok számához képest magánokirathamisítások anyagi halmazata akkor is, ha valamennyi csekk ugyanazé a sértetté volt, azok egy csekkfüzetben voltak, azonos módon, egy alkalommal, ugyanazon jogviszonyra vonatkozólag, azonos nyereség szerzése céljából hamisíttattak. (Kúria 1933. febr. 8. B III. 4171/1932. sz.)