Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 99 a karádi lakos kilenc sértettet törvényellenesen letartóztatta s őket a csendörökkel Tabra kísértette, tekintettel a két község közötti távolságra, még abban az esetben is alkalmas volt a sértettek választói jogának szabad gyakorlása elé nehézségeket és akadályokat gördíteni, ha a főszolgabíró másnap, a szavazás megkezdésének időpontjában, a sértetteket haza is engedte volna. De megállapítandó volt a vádlottnak bűnössége az id. tc. 148. §-ának 1. mondata alapján már csak azért is, mert a sértetteknek törvényellenes letartóztatásából és az éjjeli órákban más községbe kísértetéséből a vádlottnak az a törekvése, hogy a sértetteket választójoguk szabad gyakorlásában befolyásolja, mindenesetre nyilvánvaló s ezen tényállás szempontjából közömbös az, hogy a befolyásolás eredményes volt-e vagy nem. Mindezekre tekintettel s minthogy a Btk. 193. §-a a polgárnak a személyes szabadságjogát általában, az 1925 : XXVI. tc. 143. és 148. § pedig a polgárnak a képviselő szabad választására vonatkozó jogát védi s így a védett jogi érdekek különbözőségére tekintettel mindkét cselekmény különkülön is megállapítható a vádlott terhére, mindkét alsóbíróság ítéletének fölmentő részét megsemmisíteni s a vádlott bűnösségét a választási vétségben is kimondani kellett. . . = A büntetés végrehajtása felfüggesztetett. 117. A felhatalmazás a sértett ellen elkövetett rágalmazásnak bűnvádi úton való üldözésére adatván, az kiterjed mindazokra, akik a bűncselekmény elkövetésénél közreműködtek, ha azok a felhatalmazási irat szövegében névszer int nincsenek is megnevezve. (Kúria 1933. jún. 21. B I. 1644/1933. sz.) = Kúria : Akkor is joghatályos a felhatalmazás, ha nem nevezi meg azt a személyt, aki ellen a bűnvádi eljárás megindítandó (B. Dtár XVIII. 132.). Joghatályos a magánindítvány, ha a. tettest névleg meg nem nevezi (u. o. XXV., 6.), vagy ha a terhelt keresztnevét tévesen jelöli meg (w. o. 85.). 118. Tettestárs a Pp. Élt. 96. §-ában meghatározott vétségben az, aki hivatásos hírlapíróval információkéfen és abban a tudatban közöl adatokat, hogy a hírlapíró azokat részben vagy egészben a szükséges hatósági engedély nélkül közzé fogja tenni. (Kúria 1933. máj. 23. B I. 283/1933. sz.) Indokok ... . A ténymegállapításból a kir. Kúria is azt a következtetést vonta le, hogy A. Imre vádlott akkor, amikor abban a tudatban, hogy V. József — foglalkozására nézve — hírlapíró, az utóbbival mégis információképen közölte a vádbeli adatokat, a Pp. 96. §-ában meghatározott vétséget, mint V. József tettestársa, elkövette, mert hiszen ismerte V. Józsefet, akiről tudta, hogy éppen az eset érdekes volta miatt kért tőle információt és tudta tehát azt is, hogy mint hírlapíró azt közzé is fogja tenni, lévén ez hivatásszerű foglalkozása. Mivel pedig V.József meg sem említette, hogy neki a közlésre engedélye van, vagy ilyet az illetékes hatóságtól be akar szerezni: ennél7*