Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

too Büntetőjogi Döntvénytár. fogva A. Imre vádlott, aki az engedély kérdését szintén nem hozta szóba, tisztában volt azzal is, hogy a nyilvánosságra még nem hozott hatósági irat lényegét részben vagy egészen a szükséges hatósági engedély nélkül közzé fogja tenni. Nem alapos végül a vádlottnak a több lapban történt közlésre vonat­kozó érvelése sem, mert A. Imre egyáltalán nem korlátozta a közzététel mó­dozatait, habár tudta, hogy V. József, mint foglalkozásszerü újságíró, nyilván több lapnak meg fogja küldeni a közleményt: tehát, mint tettestársa A. Józsefnek, vele együtt felelős valamennyiért . . . 119. /. A vádlott, akinek bűnössége a röf irat ter­jesztése miatt a büntetőtörvények súlya alá eső bűntett miatt megállapitott, a sajtótermékek házaló és utcai ter­jesztésének szabályozásáról szóló rendeletben meghatá­rozott rendészeti kihágás miatt külön nem vonható fele­lősségre. — II. A terjesztő köztörvényi úton való fele­lősségét nem érinti az, hogy ő csak eszköz volt mások kezében. (Kúria 1933 ápr_ 20> B L 276/1933. sz.) Indokok : ... A köz vádló által bejelentett panasz alaptalan, mert a vádlott bűnössége a röpirat terjesztése miatt a büntető törvények súlya alá eső bűntett miatt megállapíttatott, ez a bűnösség pedig a csekélyebb jelentő­ségű formai rendészeti tilalom megállapítását magában foglalja, annak önálló megállapításáról nem lehet szó, annál kevésbbé, mert egy alkalommal, egy egyén részére történt átadás az «utcán vagy házalva terjesztése fogalmát nem meríti ki. Ez tűnik ki a sajtótermékek házaló és utcai terjesztésének szabályo­zásáról szóló 1153/1920. M. E. számú rendeletből is. A vádlott érdekében bejelentett panasz pedig azért alaptalan, mert a vádlott a földmunkás szakszervezet elnökének általa jól ismert tartalmú több röpiratot adott át, azok nagyobb számára tekintettel nyilvánvalóan azért, hogy azokat az átvevő tovább terjessze ; így cselekménye helyesen minősíttetett bűncselekménynek annál is inkább, mert az 1921 : III. tc. 5., 6 és 7. §-ába ütköző bűncselekményeknek is elkövetési módja az eme bűncselekményeket megvalósító nyomtatványok továbbadása. Ezzel a panasszal összefüggésben a védelem kiterjeszkedett arra is, hogy a vádlott csak eszköz volt mások kezében, az a bűnös, ki a röpiratot írta. Ez érvelésnek azért nincs mentő ereje, mert a vádlott nem mint szerző, hanem mint terjesztő vonatott köztörvényi úton felelősségre. = Kúria: A Btk. 171. §-ában meghatározott cselekmény miatt a nyom­tatvány stb. terjesztője vagy közszemlére kiállítója a St. 24. § 3. pont esetein kívül a Btk. 171. § 2. bek. alapján köztörvényi úton csak akkor vonható bűnvádi felelősségre, ha ez a terjesztés a St. 1. §-ában előírt terjesztésen túlmenő, időben, elhatározásban és végrehajtásban önálló, továbbá ha a terjesztő vagy kiállító a sajtótermék jogellenes tartalmát ismerte, és végül, ha azt eszköz gyanánt célzatosan arra használta fel, hogy a részéről is tervbevett bűn­cselekmény elkövettessék. (5. számú büntető jogegységi döntvény BDtár XXIII. 1Ö1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom