Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

96 Büntetőjogi Döntvénytár. 113. Közömbös a Btk. 353. § 2. fontja szerint minősülő zsarolásnál az, hogy az ily közhivatalnoki jelleget színlelő kényszerítő erővel való rendelkezés jogosultságán kívül más erőszakot vagy fenyegetést használt-e vagy sem. (Kúria 1983 jVm 26 R n 2568/1933. sz.) Indokok : . . . A panasz szerint a jogtalan vagyoni haszon célzatával elkövetett cselekmény erőszak és fenyegetés nélkül nem képez bűncselekményt, ha azt vádlott közhivatalnoki jelleg színlelésével követte is el, illetve ez esetben cselekménye a Btk. 353. § 2. pontja szerint nem minősíthető. Ez a panasz alaptan. Ugyanis a közhivatalnoki jelleg színlelője kiadja magát közhivatalnoknak, holott nem az, a színleléssel a sértettet tévedésbe ejti s így a fondorlat eszközével valótlan tényeket valók gyanánt elhitet. Ennyiben ez az eljárás a cselekményt a csalás körébe utalja. Zsarolássá a cselekmény pedig akkor lesz, ha a sikeres színlelés okozta megtévesztéshez hozzájárul a jogellenesen kiaknázott közhivatalnoki hatalomnak a sértettre háruló kényszerítése avégből, hogy a zsarolás minden fogalmi kelléke létesüljön. Márpedig a tényállás szerint vádlott magát detektívnek adta ki, tehát oly közhivatalnoknak, aki hivatalánál fogva a bűncselekmény elkövetésével gyanusíthatókkal szemben a bűnjelek lefcglalása tekintetében kényszerítő erővel rendelkezik, amely kényszerítő erő sértettet a vádlott szándékának megfelelő cselekvésre, illetve valaminek eltűrésére, jelen esetben a koffer elvételének eltűrésére kényszeríthette. (. . . Mint a fejben . . .) Nem tévedtek tehát az alsófokú bíróságok, midőn a vádlott bűnösségét megállapították és cselekményét a Btk. 353. § 2. pontja szerint zsarolás bűntettének minősítették . . . = V. ö. a Kúria 7. számú büntető jogegységi döntvényét EH BHT 626., BDtár XIV. 17. 114. A Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisításban bűnös az, aki szándékosan közreműködött abban, hogy újszülött gyermekének születési anyakönyvi bejegyzésébe a valóságtól eltérő adat (egy nappal későbbi születési időpont) kerüljön. (Kúria 1933. máj. 3. B III. 5952/1932. sz.) Indokok .... A semmisségi panasz jogi oka a panasz indokolásában a következőben van kifejtve : Úgy a közokirathamisítás, mint a csalás bűntettét illetőleg elsősorban az vizsgálandó, mi volt a vádlott szándéka. A vádlott előadta, hogy a szülés délután 5 óra után történt és ez az időpont, vagyis naplemente utáni idő a zsidó naptár szerint másnapnak számít, ezért történt a bejelentés akként, hogy a születés 1930. évi január hó 10-én volt és nem 9-én amint az valóban történt. Az eljáró orvosnak mindjárt meg lett említve, hogy az újszülött fíú másnapi születésűnek tekintendő. Emiatt nem lehet szó a két bűntett megállapításáról és különösen csalásról azért sem, mert a vádlottban hiányzott a jogtalan vagyoni haszon szerzé ére irányuló célzat is. Csalás ezeken felül azért sem állapítható meg, mert a vádlott tudomása szerint ahhoz, hogy a felesége mint biztosított kapjon biztosítási segélyt, az kellett, hogy