Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 95 közreműködött arra, hogy m. kir. anyakön vveze'ő, tehát közhivatal ok által felvett közokiratba azon valótlan tény vezetett be, h^gy ö addig házas nem volt: a vádlót at a Btk. 400. §-a alá eső vét égben kellett bűnösnek kimonda d (idézi Isaák Gyula: Btk. Grill-kiadás lJ_8., 18 j. 1.). 111. A Btk. 222. §-a a hamis tanuzásnak sikertelen felbujtását, a hamis tanúságtételre való törekvést bünteti; ezért közömbös, hogy a tanú a hamis vallomását a reábíró szándékának megfelelően végrehajtja vagy végre akarja-e hajtani. (Kúria 1933. jún. 21. B III. 1426/1933. sz.) Indokok : . . . Minthogy a tényállás szerint a sértett ellen folyamatba tett bűnügyben K. Dezső már tanúvallomást tett és e vallomásával ellentétes és a valóságnak nem megfelelő vallomás megtételére akarta a vádlott őt reábírni, midőn felhívta őt, hogy menjen vele a közjegyzőhöz és ott vallja azt, hogy a rendőrség előtt tett vallomása a valóságnak nem felel meg, a vádlottnak kétségen kívül az volt a szándéka, hogy a közjegyző előtt tett hamivallomásról felvett okiratot a bűnügyben felhasználva, annak alapján tanúnak a bűnvádi ügyben való kihallgatása újból elrendeltessék és ennek során tanú a hamis vallomását meg is ismételje. A vádott ezen szándékának véghezvitele céljából mindent megtett akkor, a nidőn tanút jutalom ígérésével a közjegyző előtti hamis tanú valló mástételre felhívta s így cselekménye a hamis tanuzásra való reábírás bűntettét megállapítja . . . — Kúria : Az is közömbö3, hogy utóbb a csábító felhívta az illetőt, hogy kihallgatása esetén mégis a valót mondja meg (BDtár XI. 197.). 112. A Btk. 225. §-ában kifejezett hátrány háramoltnak csak akkor tekinthető, ha ezáltal másnak anyagi, személyi vagy perbeli helyzetében objektivizálható, bíróilag is megállapítható kedvezőtlen változás történt. (Kúria 1933. jún. 21. B III. 890/1933. sz.) Indokok .... A panasz szerint a Btk. 225. §-ában említett hátrány fogalma alatt, ami a hamis vallomás visszavonásán alapuló büntetlenség bekövetkezését kizárja, csak valamely kár tényleges bekövetkezését lehet érteni; ilyen azonban a jelen esetben nem állott be és az újrafelvételben kelt jogerős bírói ítélet folytán mindennemű hátrány bekövetkezhetóse elhárult. Mert igaz ugyan, hogy a kir. Kúria gyakorlata szerint (. . . mint a fejben . . .) ez a jelen ügyben tényleg megtörtént azáltal, hogy a sértett az ellenében elkövetett bűncselekmény miatt az alapperben bírói úton elégtételt nem kaphatott, sőt büntető feljelentés veszélyének lett kitéve és a jogi képviselője költségeinek megtérítését sem igényelhette. Az ezekben álló hátrány háramlása tehát az alapperben a hamis tanuzás által már bekövetkezvén, a hamis vallomásnak ezután történt visszavonása a Btk. 225. § alkalmazása szempontjából nem bír jogi értékkel . . .