Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

90 Büntetőjogi Döntvénytár. földi fizetési eszközöknek a vevő részére való átadása és a vételárnak az eladó javára való megfizetése által jut. Az adásvételi ügylet lebonyolítását célzó ezek a müveletek az üzérkedési tevékenys ggel kétségtelenül szerves összefüggésben állnak és az üzérkedés céljának megvalósítását szolgálják. Éppen ezért mindazokat, kik az üzérek tevékenységét közreműködésükkel előmozdítják, mint bünsegédi bűnrészesek, tartoznak büntetőjogi felelősséggel. Mint bűnsegéd felelős tehát P. vádlott is, akinek eljárásában ezek az alkotó elemek szintén felismerhetők. Azt, hogy P. vádlott tudott arról, miszerint nem jogszerű dollárbeváltásról, hanem a dollároknak zugforgalomban való értékesítéséről van szó, az uzsorabíróság, ítéletében meggyőző érvekkel mutatta ki. Az uzsorabíróság tehát nem tévedett abban, hogy e vádlott cselekménye megállapítja a bűncselekmény tényálladékát. . . = Kúria: Üzérkedés alatt az 1922: XXVI. tc. 1. § alkalmazásában azt kell érteni, ha valaki külföldi fizetési eszközt, tiltott mcdon a Devizaközpont elkerülésével a zugforgalcmban, nyerészkedési célzattal, továbbadás végett beszerez, miáltal a Deviza-központ elól a külföldi fizetési eszközt jogtalanul elvonja, ami a korona vásárlóerejének csökkentésére is alkalmas. (BDtár XVIII. 30.) 106. Az a körülmény, hogy a vádlott agent provocateur kezdeményező fellépése következtében határozta el magát a bünctelekményre (valutaüzérkedés 1922: XXVI. tc. 1. § 1. fontja), az Őbüntetőjogi felelősségét nem érinti. (Kúria 1933. jún. 21. B II. 1867/1933. sz!) Indokok : . . . A panasz arra van alapítva, hogy N. Nándort a tiltott valutaügyletbe E. Jenő, mint rendőrügynök, komoly vételi szándék nélkül ugratta bele, s így az E.Jenő színleges szerepe folytán N. Nándor és E. Jenő között a tiltott valutaügylet létre nem jöhetett. Minthogy pedig ennek lehetősége nélkül a jogrend sérelme már eleve ki van zárva, a N. Nándor vádlott tevékenysége a külföldi fizetési eszközökkel való visszaélés tényálladékát ki nem meríti. Tettes hiányában viszont nem lehet szó a bűncselekménynek N. Ármin vádlott által való előmozdításáról sem. Ez az érvelés nem helytálló. A színlelés ugyanis csak egyoldalú lévén, a N. Nándor vádlott vételi és továbbadási szándékénak komolyságához nem férhet szó. így pedig az a körülmény, hogy N. Nándor az úgynevezett agent provocateur kezdeményező fellépése következtében határozta tl magát a bűncselekményre, nemcsak az ő büntetőjogi felelősségét nem érinti, hanem a bűnsegéd N. Ármin vádlottét sem, aki büntelenségét a cselekménye járulékos természete alapján a részéről bűntelennek tekintett tetteshez való viszonyából származtatja . . . = Hasonló Kúria BDtár XIV. 23., 24. 107. A Te. 101. § 1—7. pontjában felsorolt, és a törvényszék, mint egyesbíróság hatáskörébe utalt bűncselekmények miatt a járásbíróság a Te. 110. §-a értelmében, a kir. ügyészség indítványára a 110. §-ban meghatáro-