Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 91 zott esetekben eljárhat ugyan, azonban az 1921: XXIX. tc.-nek jelenleg is hatályban levő 4. §-a szerint újraf elvétel esetében az eljárás a törvényszék háromtagú tanácsa elé tartozik az esetben is, ha az alapperben egyesbíró járt el. (Rúria JEH 1933> 23> B L 2156/1933. sz.) = Ugyanígy Kúria : BDtár XXV. 55. 108. A Te. 110. §-a alapján a járásbíróság elé terjesztett törvényszéki ügyekben nincs helye büntetőparancs kibocsátásának. ^Kúda lm ^ 23. B I. 1327/1933. sz.) Indokok : . . . A járásbíróságnak azon intézkedése, hogy a Te. 110. §-a alapján eléje került ügyben a kir. ügyészségi indítvánnyal ellentétben nem tűzött ki tárgyalást, hanem e helyett büntetőparancsot bocsátott ki, törvénysértő. A Te. 101. §-a a Hv. 4. §-ának második bekezdése alá eső vétséget a törvényszék, mint egyesbíróság hatáskörébe utalta. A Bp. rendelkezései szerint, amiken a II. Bn. 49. §-a és Te. 121. §-a sem változtatott, büntetőparancs kibocsájtásának csak a járásbíróság hatáskörébe tartozó bűnügyben van helye. A törvényszék, mint egyesbíróság hatáskörébe tartozó ügyek e jellegüket nem veszítik el azáltal, hogy azokat a Te. 110. §-ának rendelkezése értelmében kivételesen átruházott hatáskörben a járásbíróságok is elintézhetik. Kétségtelenül bizonyítja ezt a Te. 110. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a perorvoslatokra nézve azok a szabályok alkalmazandók, amelyek a törvényszék, mint egyesbíróság ítéletére irányadók. A Te. miniszteri indokolása szerint is «a javaslat a törvényszéki ügyek tárgyalását a járásbíróságnak csak oly körben engedi meg, amelyen belül sem az elintézés alapossága szempontjából, sem más szempontból nem merülhet fel kifogás.» Ebből is kitűnik, hogy -a törvényhozás az ily ügyeknek csupán tárgyalás útján való elintézésére gondolt, ami a Te. 110. §-ának azon rendelkezésében is kifejezésre jut, hogy az ügyész csak «tárgyalás kitűzését és megtartását* indítványozhatja . . . = V. ö. még Kúria BDtár XXV. 104., 166., 184. 109. Az 1932: IX. tc.-nek a Btk. XXXV. fejezete helyébe lépett 1—12. §-aiban, különösen pedig annak 1. §-ában foglalt bűncselekmény esetében — tekintet nélkül arra, hogy a vádbeli tényálladék az 1932: IX. tcikk megalkotása előtt a Btk. 386. §-a alá esett-e vagy nem — •vád alá helyezési eljárásnak most már nincs helye. (Kúria JEH 1933. jún. 23. B I. 2056/1933. sz.) Indokok .... A budapesti kir. ügyészség vádat emelt K. Dániel ellen az 1932 : IX. tc. 1. §-ában meghatározott hitelsértés bűntette és a Bn. 50. §-ába ütköző, a II. Bn. 1. §-ára való figyelemmel a Btk. 380. § 2. tétele szerint minősülő kétrendbeli csalás bűntette címén azért, mert 1. Budapesten, 1930. október hó folyamán a kielégítési alapul szolgáló kefe- és ecsetáruból álló