Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

76 Büntetőjogi Döntvénytár. VI. (Kúria 1933. máj. 3. B I. 518/1933. sz.) Indokok : ... A hitfelekezet elleni izgatás akkor valósul meg, ha valamelyik hitfelekezet híveinek összessége ellen intéznek támadást, valamely hitfelekezet tagjai valamely más hitfelekezet összes tagjai, mint e minőségükben együvé tartozók ellen, gyűlöletre izgattatnak A kir. ítélőtábla azonban a sajtóközleménynek élét kiemelve, helyesen mutatott arra, hogy az egész protestáns hitfelekezet elleni egyetemes támadásról szó sem lehet, hiszen a cikk a protestánsok millióit, kik elszakadtak a katolikus egyháztól, jóhiszemüeknek mondja, kiknek megtéréseért a legkeresztényibb imákat kell elmondani; a bűncselekmény tényeleme tehát hiányzik. Magának a reformáció tényének megtámadása pedig, ha az részben a XVI. és XVII. századbeli hitviták hangjára emlékeztető módon történt is, nem sért a büntető törvények által védett jogérdeket. Megemlíti azonban a kir. Kúria, hogy téves a kir. ítélőtábla ítélete indokolásának az a kitétele, hogy a kormány ama rendelete, amely a reformáció emlékünnepét nyomdai szünetnappá téve, ezáltal annak megünneplésére kényszerítette a katolikus hitfelekezethez tartozókat is, mert semmi oly jogszabály nincs, mely a katolikus vallásúakat az október hó 31. napjának megünneplésére kötelezné, a rendelet csak a lapok előállítását, illetve megjelenését tiltotta el . . . = V. ö. BDtár XXV. 155. 94. Elítélés izgatás miatt. — /. Izgatás osztály ellen. —II—III. Izgatás hitfelekezet ellen. — IV—VII. Izgatás az állam és a társadalom törvényes rendjének felforgatására. — VIII. Izgatás a rendőrség ellen. — IX. Izgatás engedetlenségre hatóság közege ellen. I. (Kúria 1933. febr. 15. B I. 5880/1932. sz.) Indokok : ... A vád tárgyává tett két sajtóközleményben a vádlott azokat a társadalmi és gazdasági bajokat, továbbá azokat a visszásságokat írja le színes szavakkal, amelyek a mai gazdasági világválság jelenségeiként ismeretesek. Igaz ugyan, hogy az általános gazdasági leromlás okaként a. cikkíró kifejezetten a kapitalizmust, mint termelési rendszert okolja, de ezt olyan beállításban teszi, mintha a kapitalizmus, mint egy öntudatosan cselekvő erő, a szociális és gazdasági bajokat szándékosan és céltudatosan a munkásosztályok megrontása és nyomorba juttatása végett idézné fel. Ez a beállítás nyilvánvalóvá teszi, hogy a cikkben foglalt támadás voltaképpen azon társadalmi osztályok ellen irányul, amelyek a kapitalista termelési rendszer alapján állanak és azzal azonosítják magukat. Minthogy pedig ez a támadás alkalmas arra, hogy a most jelzett társadalmi osztályok ellen a munkásosztály tagjai részéről ellenszenvet, sőt gyűlöletet támasszon, az alsófokú bíróságok nem tévedtek, amikor a «Termelőmunkát» és «Kenyeret» kezdetű közlemények tartalma miatt vádlott bűnösségét, az osztály elleni izgatásban, megállapították . . .