Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 77 (Kúria 1933. márc. 13. B I. 6272/1932. sz.) Indokok : ... A kir. ítélőtábla lényegében azért mentette fel a vádlottat, mert a cikk a vádlott által a zsidó vallás terén tett tudományos kutatás eredményét tartalmazván, az ily tartalom a tudományos kutatás szabadságánál és a tudomány tárgyilagos voltánál fogva gyűlöletkeltésre sohasem alkalmas. Ez az érvelés azért nem szolgálhatott a felmentés alapjául, mert a vádlott a cikkben nemcsak tudományos kutatásának eredményét tárta fel tárgyilagosan, ami kétségkívül az izgatás eszközéül nem szolgálhatott. Hiszen a tudomány, mint ilyen, mindenkoron a hidegen latolgató és megismerő észhez, de sohasem az emberi indulatokhoz és szenvedélyekhez szól, mely utóbbiak közé a gyűlölet is tartozik. A vádlott azonban a cikkben tovább ment. Tudományos kutatásának, nevezetesen a talmud egyes rendelkezéseinek tételes előterjesztése mellett a vádlott a tárgyilagosságról a szubjektivitásra, vagyis személyes térre ment át akkor, midőn a zsidókat parazitáknak mondja, akik a nem-zsidók kifosztásából, kizsákmányolásából élnek ; akik nem szeretik a becsületes munkát és akik a magyarság iránt táplált szadista gyűlöletből a magyar nemzetre lemoshatatlan szégyent hoztak. A vádlott tehát tudományos megállapításaiból egész általánosságban, az összzsidóságra nézve oly következtetéseket vont le, melyek alkalmasak arra, hogy mindazokat, akik a zsidó hitfelekezethez tartoznak, úgy emberi, mint nemzeti szempontból a legmélyebb megvetésnek és a legellenségesebb érzületnek, sőt gyűlöletnek kitegyék mindazok részéről, akik ezen hitfelekezethez nem tartoznak . . . III. (Kúria 1933. máj. 17. B I. 1239/1933. sz.) 1 ndokok : ... Az alatt a más hitfelekezet alatt, mely ellen az izgatás irányul, ennek a más hitfelekezetnek szervezetét, vallási intézményeit, hitelveit, szokásait, tagjait egyaránt érteni kell. Márpedig a cikkben megnevezett katolikus hitfelekezetet gyűlöletes színben tünteti fel az annak elveit nem osztók előtt annak kiszínezett hangoztatása, hogy ez a hitfelekezet kiskorúságban és tömjénfüstös kábulatban szeretné ma is tartani az emberiséget, szembehelyezkedik a felszabadító törekvésekkel, az egyházak — így a megnevezett katolikus egyház is — a dolgozó tömegektől az élet teljességéről való lemondást követelik, ha a dolgozó tömegek e tanításnak alá vetnék magukat, lemondanának egy szebb, jobb, emberségesebb életre való reményről, stb. Ha tehát a cikk vezető hangja az, hogy az emberiség boldogulását csupán a szocializmus képes elősegíteni, a cikk kiemelt részei a büntető törvénybe ütköző módon nyílt támadást intéznek általában az egyházak, de különösen a névszerint megnevezett katolikus egyház hitelvei, tanírásai és ezen hitelveket és tanításokat magukévá tevő hívek összessége ellen is, a bűnösség megállapítása léhát a törvény megsértése nélkül történt . . . IV. (Kúria 1933. febr. 28. B I. 5819/1932. sz.) Indokok : ... A vád alapjául szolgáló vers szövegéből, amely szerint a vöröskalapácsos emberek, tehát a vádlott elvtársai, a súlyos nagy kalapácscsal roppant nagy ütéssel szétzúzzák majd a proletárok láncát és a megostromlandó tőke acélsáncát, a meglévő világ alá hatalmas lángot gyújtanak,