Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 75 álladékát azért nem valósítják meg, mert azok a fennálló gazdasági kormányzati és adózási rendszert támadják, gyűlöletkeltésre alkalmas módon nem állítják egymással szembe a munkás és vagyonos osztályokat, és nem is haladják meg a munkások részére írt lapokban általában használatos frázisszerű kifakadásokat, amelyek mindenesetre egyoldalúak és így igaztalanok, de a vagyonos osztály elleni gyűlölet kiváltására nem alkalmasak. A harmadik cikk azt hangoztatja, hogy nem «adóemelésre van szükség, hanem arra, hogy a magyar nép a demokrácia útjára lépve, vegye birtokába ezt az országot, melyet ma grófok és bankok birtokolnak*. Ebben a kitételben sincs gyűlöletre izgató él, a cikk színezés nélkül csupán a demokratikus haladás szükségességét hirdeti. Hogy a kívánt haladás politikai, gazdasági és társadalmi szempontból indokolt-e? az mindenesetre vitatható s nyilván valótlan az a további megjegyzés, hogy az országot ma a grófok és bankok birtokolják ; ámde az ilyen véleményeknek és megjegyzéseknek egymagukban nincsen a vád tárgyává tett § súlya alá vonható tartalma és jelentősége . . . III. (Kúria 1933. jún. 14. B L 2127/1933. sz.) Indokok : ... A röpirat lényegében csupán a székesfőváros által tervbe vett közmunkák vállalatba adását, annak módját támadja, panamát lát az inségmunkások kötelező alkalmazásában és azt követeli, hogy az állam és főváros házi kezelésben azonnal indítson meg közmunkákat; álláspontjának kifejtése közben ugyan erős és nem is mindenben tárgyilagos kifakadások is vannak a vállalkozók és a kartelek ellen, de ezek még nem valósítják meg az osztály elleni izgatást . . . IV. (Kúria 1933. máj. 9. B I. 1517/1933. sz.) Indokok : ... A cikk szövegéből az alsófokű bíróságokkal egyezően a kir. Kúria is azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott nem állította szembe a munkásokat a tőkés osztállyal gyűlöletkeltésre alkalmas módon, hanem élesen bírálta a fennálló termelési rendszert és azt állítja, hogy az egész világra kiterjedő válságot ez a szerinte téves úton haladó kapitalisztikus rendszer okozta. A vádlott szerint ezen változtatni kell: nem karddal és puskával, hanem ésszel, öntudatossággal és szervezkedéssel. És a vádlottnak éppen ez az utóbbi kijelentése a legjobban megvilágítja a vádbeli cikk tulajdonképpeni alapeszméjét. Mert e szerint a vádlott nem erőszakkal és nem gyülöletkeltöen, hanem ésszerűen, egy szerinte jobb termelési módszerrel akar segíteni a «népmilliókon». Az alsófokú bíróságok ehhez képest helyesen mentették fel a vádlottat a vád alól. V. (Kúria 1933. jan. 10. B I. 4757/1932. sz.) Indokok : ... A kir. Kúria magáévá tette azt a jogi megállapítást, hogy a vád tárgyává tett sajtótermék a házasság intézménye ellen irányuló izgatás tényálladékát nem tünteti fel. Habár a vádlott «Az ifjúság nemi problémái* címen kiadott könyvében a házasság kérdésével is foglalkozik és a szerelem nélkül kötött házasságnak elébe helyezi a kölcsönös szerelemre alapított ú. n. lelkiismereti — de illegális — házasságot, azonban a párhuzam megvonásánál a házasság erkölcsi tartalmával nem jut olyan ellenmondásba, hogy fejtegetése a házasság intézménye ellen irányuló támadásnak volna tekinthető . . .