Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

74 Büntetőjogi Döntvénytár. legközelebbi enyhébb büntetési neme a pénzbüntetés (vagyis a fogház vagy elzárás), márpedig bűntett esetében az erre a törvény által eredetileg meg­állapított büntetési nemnek enyhébb büntetési alakzata nem a pénzbüntetés. Ha a II. Bn. 4. §-a bűntett esetében is alkalmaztatnék, ez a törvényes büntetési nemnek a Btk. 92. §-án is túlmenő, tehát kétszeres enyhítését ered­ményezné, ami a törvényhozásnak — a miniszteri indokolásból is kitűnőleg — semmikép sem lehetett a célja . . . 93. Felmentés izgatás vádja alól. —/—IV. Osztály­elleni izgatás vádja. — V. Házasság intézménye elleni izgatás vádja. VI. Hitfelekezet elleni izgatás vádja. I. (Kúria 1932. nov. 16. B I. 4170/1932. sz.) Indokok : ... A sajtóközlemény a «kapitalizmus» néven nevezni szo­kott termelési rendszert és azzal kapcsolatban az államhatalomnak e rend­szerrel szemben tanúsított magatartását teszi bírálat tárgyává. Ugyan a közlemény hangja nemcsak nem tárgyilagos, hanem eléggé éles is, mindazon­által a közlemény egész tartalma nem annyira az említett rendszert fenn­tartó tőkés osztály ellen irányul, mint inkább a kormányzatnak szerinte helytelen munkáspolitikáját támadja. E mellett pedig a közlemény nem csupán a munkásosztályt, hanem az iparos, kereskedő, kisbirtokos és tisztviselő osztályt is kiemeli mint olyanokat, amelyeket ez a rendszer és kormány­politika a végső romlás szélére juttatott. E beállításban szemlélve a közlemény tartalmát, a kir. Kúria nem állapíthatta meg azt, hogy a sajtóközlemény a kapitalizmust fenntartó vagyo­nos osztályt kívánja gyűlöletet és elkeseredést támasztó módon megtámadni, hanem csupán azt, hogy az a kapitalizmusnak és az ezt állítólag támogató kormánypolitikának túlzott, egyoldalú és éppen ezért igazságtalan bírálatát tartalmazza, azonban mégsem foglal magában az említett rendszert fenn­tartó tőkés osztály ellen irányuló olyan jellemzést, amely alkalmas lenne arra, hogy különösen a munkásosztályt a tőkés osztály ellen gyűlöletre, vagy el­keseredésre izgassa . . . II. (Kúria 1933. máj. 17. B I. 1224/1933. sz.) Indokok : ... Az első cikknek inkriminált az a tartalma, hogy «itt egy ország népe akarata ellenére a hatalom parancsának fogcsikorgatóan engedel­meskedve, kénytelen terheket vállalni s alig várja azt a pillanatot, mikor a terheket ledobja és a hatalmaskodókat elkergesse*, az izgatás tényelemeit nem tünteti fel, mert a cikkben a polgári és tőkés társadalmi osztályok egy­általán nincsenek gyülöletfelkeltésre alkalmas módon a vagyontalan és mun­kásosztály előtt feltüntetve és jellemezve s különben is az inkriminált szöveg­rész egy hosszabb cikknek elenyésző töredéke. A másik cikknek inkriminált következő kitételei : «ez az ország a nagy­birtoknak, a klerikalizmusnak és a reakciónak hazája. Az ipari munkásságot kiszolgáltatják a kapitalizmusnak, a föld népét a nagybirtokoknak, a keres­kedelmet a finánctőkének, a szabad foglalkozásúakat a bürokráciának. Az adókivetésnél kímélték a vagyonos osztályt, de tönkretették a fogyasztást, minek következtében összeroppant a termelés», ugyanazon bűntett tény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom