Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 57 hozásban egyjelentöségű a nyilvános tanácsülés, ahol a vádlott és a védő legfellebb mint hallgatók vehetnek részt. (Kúria 1932. jan. 26. B I. 4049/1931. sz.) 74. A kir. ítélőtábla ítélete a Bp. 425. § szerint csak a vádlottnak hirdetendő ki. Amennyiben a törvényszék az ítéletnek kézbesítés útján való közlését rendeli el, az ítélet csak a vádlottal közlendő kézbesítés útján. Valamint kihirdetés esetében a vádlott hozhat magával védőt és ekkor ennek önálló perorvoslati joga is van, de a vádlott távollétében az egyedül megjelent védőt a semmisségi panasz joga meg nem illeti, úgy az ítéletnek kézbesítése esetében sem illeti meg a védőt az önálló semmisségi panasz joga, hanem ezzel csak a vádlott nevében élhet. (Kúria 1931. nov. 3. B III. 4433/1931. sz.) 75. Oly esetben, mikor a kir. ítélőtábla a Bp. 384. § 9. pont alapján a bizonyítás kiegészítésének megtagadása miatt bejelentett fellebbezést alaptalannak találta, elesett annak a szüksége, hogy a fellebviteli főtárgyaláson megismételt bizonyításkiegészítési kérelem felett még külön is határozzon. Ha a kir. ítélőtábla tévesen mégis megtette ezt, ez a körülmény nem ad jogot a védőnek arra, hogy e részben semmisségi panasszal éljen. (Kúria 1932. jan. 12. B III. 5721/1931. sz.) 76. Abban a kérdésben, vájjon a szenvedett vizsgálati fogságért megillet-e valakit kártalanítási igény. a törvényszék nyomozóeljárásának adatai alapján a kir. Kúria határoz. A törvényszéknek azt a határozatát, amely a hatáskör túllépésével érdemben döntött a kártalanítási igény kérdésében, felfolyamodás- esetében a kir .Kúria vizsgálja felül. (Kúria 1931. dec. 10. B I. 5692/1931. sz.) = Ugyanígy Kúria : BDtár XV. 43.