Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

56 Büntetőjogi Döntvénytár. vádlott óránként 40 km-nél nagyobb sebességgel vezette s e sebességet nem csökkentette, noha kellő távolságról megfigyelte, hogy útvonalát több egyénből álló társaság keresztezte, holott a törvényszék 25—30 km-nél nagyobb menetsebességet nem állapított meg és a törvényszék a vádlott védekezésével egyezően azt állapította meg, hogy a sértett és társasága a járda mellett állottak s a sértett innen ugrott ki a kocsi út közepe felé, s a szakértő e ténymegállapításhoz kapcsolódva adta azt a véleményt, hogy a vádlott a sértett ezen kiugrására nem számíthatott. Nyilvánvaló, hogy az ezen ténymegállapításon a kir. ítélőtábla által eszközölt változtatások alkalmasak arra, hogy a bíróság döntését a bűnösség, de mindenesetre a büntetés kiszabása kérdésében a vádlott terhére kedvezőtlenebbé tegyék . . . 72. Ha a kir. ítélőtábla előtti fellebbviteli főtárgyaláson sem a vádlott, sem a védője nem volt jelen, a kir. ítélőtábla ítéletét csak a vádlottnak kell kihirdetni ; az e célból kitűzött határnapra azonban a törvényszéki főtárgyaláson hivatalból kirendelt védőt megidézni nem kell, mert ennek szerepe a főtárgyaláson túl eső per szakra nem terjed ki. (Kúria 1932. jan. 7. B II. 4127/1931. sz.) = Kúria : Ha a kir. ítélőtábla előtti fellebbviteli főtárgyaláson sem a vádlott, sem a védője nem volt jelen, úgy egyáltalában nem kell intézkedni aziránt, hogy a kir. ítélőtábla ítélete külön a védőnek is kihirdettessék (BDtár XVI. 31.). Ha viszont a vádlott védőt hozott magával, akkor annak önálló perorvoslati joga is van, de a vádlott távollétében az egyedül megjelent védőt a semmisségi panasz joga nem illeti meg (BDtár XXII. 42., EH BHT 840.). — Azonban csupán a vádlott meghatalmazott védőjét illeti meg a semmisségi panasz joga, de nem egyúttal a törvényszék által a kihirdetésre kirendelt védőt (BDtár XVII. 65.). — Ha a vádlottat a kir. ítélőtábla előtti főtárgyaláson megbízott védő képviselte és az előtt az ítélet kihirdettetett, akkor a vádlottnak az ítéletet a törvényszéknél sem kell kihirdetni, de ha a védőt nem a vádlott bízta meg, akkor az ítéletet a vádlott előtt ki kell hirdetni a törvényszéken és ilyenkor neki is van joga perorvoslathoz (EH BHT l'M.). 73. Az a körülmény, hogy a kir. ítélőtábla az ítéletet tanácsülésben és nem főtárgyaláson hozta, a védő részére az önálló perorvoslati jogot nem biztosítja, hiszen a Bp. 425. § 2. bek. éppen arra az esetre rendeli el a kir. ítélőtábla ítéletének csupán a vádlott részére való kihirdetését, ha a fellebbviteli főtárgyaláson sem a vádlott, sem megbízott védője nem volt jelen, ezzel az esettel pedig e vonat-