Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 53 (Kúria 1929. okt, 22. B I. 7285/1928.; 1930. jan. 14. B II. 7457/1929.; 1931. jan. 13. B I. 722/1930. sz.) = A TII. szám alatt közölt határozathoz La 21. számú JE. Döntvényt (BDtár XXIV. 88.) : nem szünteti meg a büntethetőséget, ha az elsőfokú bíróság jogerőre még nem emelkedett ítéletének kihirdetése után, de az ügyben eljáró utolsófokú bíróság véghatározatának kihirdetése előtt jött létre a házasság. 65. Rágalmazás vádja esetében a büntetés kiszabásásával kapcsolatos enyhítő és súlyosító körülmények keretében -—magára a bűnösségre vonatkozó valóságbizonyítás elrendelése nélkül is — felvehető bizonyítás. (Kúria 1930. márc. 12. B III. 2363/1929. sz.) 66. Nem nyomatékos enyhítő körülmény a büntetlen előélet, mikor részvénytársasági igazgató a vádlott, aki állásánál fogva a gazdasági és forgalmi életben közbizalomra tart igényt. (Kúria 1929. nov. 6. B III. 7824/1928. sz.) = Ugyanez közhivatalnokra : Kúria EH BHT 273. ; hírlapíróra : Kúria BDtár XVIII. 74., EH BHT 174.; ügyvédjelöltre (BJT LXXX. 140.). 67. A kár összegének befolyása a bűnösség fokára. — /. Súlyosító körülmény, hogy az okozott kár többszörösen meghaladja a Btk. 383. § 2. bek.-ben meghatározott értékhatárt. — 77. Súlyosító körülmény, hogy az elsikkasztott összeg a 4000 P-t meghaladja, tehát túl van azon az összegen, amelyet a Btk. egyes bűncselekményeknél súlyosabb büntetési nem alkalmazására alapul vesz fel. (Kúria 1930. jan. 29. B III. 7152/1929.; 1930. febr. 26. B III, 1498. sz.) 68. A Btk. 254. § 1. bek. alá eső bűntett elévülését a kitételi cselekmény véghezvitelének, nem pedig a cselekmény által előidézett jogsértő állapot megszűnésének napjától kell számítani. {Kúria 1932. febr. 17. B I. 5457/1931. sz.) = Kúria : A 254. § tartós jogsértő állapotot előidéző bűncselekményt állapít meg, amelynek elévülése a jogsértő állapot megszűnésének napján veszi kezdetét (BDtár XII. 117.). —Folytonos bűncselekményre nézve nem kez-