Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 23 tával, valamint jelen levelem 5 P díjával együtt irodámban két napon belül annál is inkább fizessék le, mivel ellenesetben nemcsupán polgári pert teszek Önök ellen folyamatba, hanem a fenti követelés kifizetésének fondorlatos kikerülése miatt a büntető eljárást haladéktalanul megindíttatom a járásbíróságnál'). A sértettek ezen levél vétele után sem fizettek. Polgári per indult ellenük, melyben jogerősen marasztaltattak. G. Mór csalás vétsége miatt büntető feljelentést is tett ellenük ; a büntetőper azonban jogerős felmentéssel végződött. Kétségtelen, hogy G. Mórnak a sértettekkel szemben alapos büntetőjogi igénye nem volt, mert valamely követelés el nem ismerése, ki nem fizetése 9 a valódi lakcím be nem mondása még nem bűncselekmény. De kétségtelen az is, hogy a vádlott által a sértettekkel szemben a vitatott követelés érvényesítése végett használt mód törvényellenes volt, mert a vádlottnak, illetve megbízó atyjának csakis ahhoz volt joga, hogy a jelzett, tisztán magánjogi vélt követelést a polgári bíróság előtt érvényesítse, amint ezt a való tényállás szerint ott érvényesítette is. Helyes a kir. ítélőtáblának az a megállapítása, hogy a vádlottnak, mint ügyvédjelöltnek, ezt tudnia kellett. Amikor tehát a vádlott ennek dacára a vádbeli levelet a sértetteknek megírta, nem jóhiszeműen és jogszerűen, hanem jogsértő szándékkal cselekedett, s nem következtethette alaposan azt, hogy a sértettek bűncselekményt követtek el . . . = Kúria BHT 500. : Nem követ el zsarolást, aki a tények alapján alaposan azt következtetheti, hogy az általa igényelt dolgokat a sértett tiltott módon tartja vissza és ezért feljelentéssel való fenyegetéssel szorgalmazza a dolgok kiadását (EH BDtár VI. 73.) A minae juris kérdésére 1. BDtár XVIII. 44. ; XX. 4. ; XXIV. 17. 19. Zsarolást követ el a hitelező, aki közhivatalnok adósát azzal a fenyegetéssel szólítja fel fizetésre, hogy különben a minisztériumnál feljelenti, mint aki valótlan tények állítására támaszkodva vonja ki magát a fizetési kötelezettség alól. (Kúria 1931 nQy 4 B m H59/1981. sz.) Indokok- .... A vádlott a levelezőlap tartalma szerint azzal a fenyegetéssel akarta az általa követelt összeg kifizetésére kényszeríteni a sértettet, hogv különben a minisztériumban feljelenti a miatt, hogy valótlan tények állítására támaszkodva vonja ki magát a fizetési kötelezettség alól. Ilyen magatartás köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás megindítására szolgál okul, miért is a velejáró hátrányos következményekre figyelemmel olyan fenyegetés, ami a Btk. 350. § fogalmához szükséges kényszerítésre alkalmas. Másfelől a sértett a vádlott követelésének a jogosságát ugyancsak a levelezőlap tartalma szerint el nem ismerte, az ellen kifogásai voltak. E kifogások nyilvánvaló alaptalansága a valónak vett tényállásból ki nem derül. Ilyen körülmények között tudnia kellett a vádlottnak, hogy követelésének érvényesítése bírói útra tartozik és jogtalanul jár el, amikor e helyett a sértettet fegyelmi eljárásra alkalmas feljelentéssel való fenyegetés útján akarja az általa jogilag el nem ismert és merőben alaptalannak nem is tekinthető kifogásokkal támadott követelés kifizetésére kényszeríteni. Mivel célját az akaratán kívül álló okból a vádlott el nem érte, cselekménye a vádbeli zsarolás vétségének az alkotó elemeit foglalja magában . . . = Közszolgálatban álló személynek megfenyegetése azzal, hogy nemfizetés esetében feljelentik a felettes vagy felügyeleti hatóságnál, zsarolás. Kúria BDtár IV. 140. ; VI. 182. ; VI. 183. ; X. 22.