Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

4 Bü »tetőjogi Döntvénytár. nem jelent meg, a magánjogi igényre nézve a megelőző eljárás alatt előterjesztett kérelme az iratokból felolvasandó, s a kérelem iránt a kir. ügyészség tesz megfelelő indítványt; a járásbírósági eljárásban a Bp. 530. § 5. bek. ugyanilyen intézkedést tartalmaz ; g) a fellebbviteli eljárásban a Bp. 412. § 3. bek. szerint a magánfél a fellebbviteli főtárgyaláson személyesen megjelenhet, arra ügyvédet küldhet s ott személyesen is felszólalhat ; a járásbírósági ügyekben a fellebbviteli tárgyaláson (Bp. 553. § ut. bek.) a magánfélnek vagy képviselőjének ugyanilyen jogai vannak. A Bp.-nak most felsorolt rendelkezései tehát a sértettnek — magánjogi igénye érvényesítése céljából — lényeges jogkört jelölnek ki, az pedig kétségtelen, hogy a sértett ennek szakszerű érvényesítése céljából ügyvédi segélyt is vehet igénybe. Figyelembe veendő itt az is, hogy —amint azt a 17. számú büntető' jogegységi döntvény kimondotta — az ítéletnek a St. 43. § és a Bv. 28. § szerinti közzétételét, ami elsősorban a sértettnek járó magánelégtétel jellegével bír, a sértett félnek erre vonatkozólag a tárgyalás alatt kifejezett kívánalma nélkül nem lehet elrendelni, s a sértett fél erre vonatkozó kívánalmának hiányát a kir. ügyésznek a főtárgyaláson előterjesztett indítványa még a felhatalmazásra hivatalból üldözendő cselekmények esetében sem pótolja. A B. H. T. I. kötetébe 50. szám alatt felvett E. H. szerint viszont — amelynek hatályát a fenti döntvény indokolásában kifejezetten fenntartotta — a közzététel elrendelését a sértettnek jogi képviselője is kérheti. Végül a Te. 104. § ut. bek. is akként rendelkezik, hogy «amennyiben a sértett magánjogi igényét —ideértve a nem vagyoni kár címén követelt vagyoni elégtételt is — bűnvádi eljárás során érvényesíti, a sértettet ügyvédnek kell képviselnie olyan esetekben, amikor az ügyvédi képviselet a Pp. szabályai szerint kötelező*. Ha tehát mindezek szerint törvény és döntvény egyaránt a sértettnek magánjogi vonatkozású érdekeinek érvényesítése céljából nemcsak jogokat biztosít, de e jogok némelyikének gyakorlását ahhoz is köti, hogy a sértett a vonatkozó kérelmet személyesen vagy jogi képviselője útján a főtárgyaláson terjessze elő, — akkor — tekintettel arra, hogy az e tekintetben alkalmazandó magánjogi szabályok szerint a kártérítési kötelezettség egyik alapjául a büntetőtörvények által tiltott cselekmények és mulasztások is szolgálhatnak s hogy kár alatt — amennyiben vagyoni hátrányról van szó — értendő mindaz a hátrány, amelyet valaki vagyonában szenvedett s a kártérítési kötelezettség kiterjed azon összes vagyoni különbözetnek kiegyenlítésére, amely valamely személy vagyonának jelenlegi