Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Tárta lommutató. XIX Lap cikk kire vonatkozik, azonban ha a sajtótermék szűkebbkörű olvasóközönsége avagy a felek személyes viszonyaival ismerős olvasók nagyobb köre mégis a cikk tartalmát a sértettként fellépő személyre vonatkoztathatja és ennek a vonatkoztatásnak helyességét az eset körülményei igazolják, a bírói gyakorlat megállapítja azt, hogy a cikkben foglalt tényállítás vagy sértő kifejezés valóban a sértettként fellépő egyénre vonatkozik Q 87. A vád tárgyává tett tényállítás értelmének megállapításánál a bíróság figyelembe veheti az eset körülményeit, így a vádlottnak — egyébként vád tárgyává nem tett — azokat a kijelentéseit is. amelyeket a vád tárgyává tett tényállítással kapcsolatban különösen ennek megokolásául tett 08 159. Rágalmazás: mellözési kérelemben ügyészről annak állítása, hogy szándékosan megszegte hivatali kötelességét... 115 169. Az ügyvédi titoktartás kötelezettsége nem létesít oly egységet ügyvéd es fele között, amely kizárná rágalmazás vagy becsületsértés megállapítását abban az esetben, ha az ügyvéd a vele közölteket másnak tudomására juttatja. Az a körülmény, hogy ez a közlés a titoktartási kötelesség megszegése mellett történt, nem létesít büntetlenséget az ily módon közölt tények számára 121 56. Híresztel (Bv. 1. §) az. aki a más által állított valamely rágalmazó tényt másoknak akár szóval, akár nyomtatvány útján továbbadja és ekként annak hírét tágabb körben terjeszti 49 52. Csupán becsületsértés vétségét lehet megállapítani oly esetben, mikor a zárt levél magának a sértettnek címeztetett és az ő kezébe is került, ennélfogva a tényállítás «más» előtt nem történvén meg, a rágalmazás tényálladékának egyik alkotóeleme hiányzik 46 192. Az egész országra kiterjedő altruisztikus rendeltetésű közgazdasági vállalat vezetőségével szemben a gazdasági tudás és erkölcsi képesség tagadásbavétele : megszégyenítő s<it lealacsonyító 187 124. A volt cs. és kir. katonatisztek jóllehet szervezetileg nincsenek külön tagozatba foglalva, a Bv. 8. § alkalmazásában a magyar fegyveres erő egyik részét teszik a Bv. 8. § 3. pont szerint 85 102. A kii-, közjegyző, hagyatéki ügyben történt bírói kiküldötti minőségében, a Bv. 9. § 4. pontban említett bíróságok hivatalnokaival esik egy tekintet alá és így a felhatalmazás megadása kérdésében nem a Bv. 9. § utolsó bek. az irányadó, hanem azok a rendelkezések, amelyek a Bv. 9. § 4. pontjában említettek részére adandó felhatalmazás tekintetében állanak fenn « 76 141. Budapest székesfőváros temetkezési intézete — halottak eltakarítása iránt a hozzátartozókkal tárgyalva és intézkedve — nem gyakorol hatósági jogokat, hanem ipari tevékenységet fejt ki és ehhez képest alkalmazottai tevékenységük körében nem közhivatalnokok, hanem az ipartörvény rendelkezései alatt álló magánalkalmazottak 100 175. A szegény elhunytak eltemetése, akiknek eltakarításáról hozzátartozóik nem gondoskodnak, a községnek hatósági feladata • • • • 71 -95. Az Országos vitézi széket és annak alsóbbfokú szerveit, a b*