Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 141 következménye lett, hogy a megbokrosodott ló belefordította a kocsit az árokba. Tehát a balesetet az idézte elő, hogya vádlott foglalkozása szabályait megszegte . . . II. (Kúria 1932. nov. 2. B L 3454/1932. sz.) Indokok : . . . A vádlott a balatoni keskeny műúton, annak baloldalán állandóan 40 km sebességgel vezetett egy személyszállító autót. Vele szemben az út másik oldalán közeledett egy megrakott szénásszekér, a mögött a H. István által vezetett autó, ezt követőleg L. Sándor sértett biciklista, azután még egy autó. Közvetlenül a vádlott előtt is haladt egy autó, amely port vert fel. A vádlott a szénásszekér közeledtekor kürtjelet adott. Alig hagyta el a vádlott gépkocsija a szénásszekeret, az útra kikanyarodott a sértett biciklista, akit a vádlott autója elgázolt. Az alsófokú bíróságok a vádlottat azért mentették fel, mert a sértett, ki előtt a kilátást a szénásszekér és a vádlott autója előtt elhaladó autó által felkavart por akadályozta, szabálytalanul kanyarodott ki az útra és ez okozta az elgázolást. A panasz alapos. A vádlott előtt a kilátást ugyanis az előtte haladó autó által felvert por és az út egy részét elfoglaló szénásszekér szintén akadályozta, a közlekedési kódex 5. § q) pontjában meghatározott kötelességét szegte meg tehát a vádlott, amikor ily körülmények között 40 km, tehát az adott helyzetben meg nem engedett sebességgel vezetett, mert ez okozta, hogy az autót kellő időben nem tudta megállítani. Ha a vádlott az említett jogszabálynak megfelelően vezette volna gépjárművét, azt a sértett előbukkanásakor nyomban megállíthatta volna. A vádlottnak a vezetésnél annál is inkább fokozott óvatosságot kellett volna kifejtenie, mert maga is beismeri, hogy jól látta a vele szemben jövő szénásszekeret, autókat és biciklistát, közönséges gondosság mellett is számolnia kellett tehát azzal a lehetőséggel, hogy a szemben jövő járművek valamelyike elébe kerül. A gépkocsi vezetőjét a kocsi gyors haladása által okozható és könnyen előállható veszély a legnagyobb gondosságra kötelezi ... , III. (Kúria 1932. okt. 25. B I. 2785/1932. sz.) Indokok .... A tényállás szerint a vádlott gépkocsijával szabálytalanul az útnak jobboldalán haladt és habár útkeresztezésen haladt át és az úttesten átmenő sértettet már 15—20 lépésről észrevette, a menetsebességét kellőkép nem mérsékelte és kürtjelzést nem adott. A vádlott ezen szabálytalan vezetésének következménye lett, hogy a gépkocsi a sértettet elgázolta . . . IV. (Kúria 1932. okt. 26. B I. 3274/1932. sz.) Indokok: ... A vádlottnak a tőle kora és foglalkozása szerint joggal megkívánható előrelátás mellett gondolnia kellett arra, hogy a libákat hajtó és gépkocsija előtt haladó sértett már koránál fogva sem rendelkezik azzal a nyugalommal és hidegvérrel, hogy a mögötte jövő gépkocsi és a szemben jövő lófogatú jármű közeledése által előidézett helyzetben, a jármüvek elhaladását nyugodtan bevárja, éppen ezért vádlottnak számítania kellett arra, hogy a sértett zavarodottságában valamelyik jármű elé kerül. Ez a helyzet pedig megokolttá tette azt, hogy vádlott az általa vezetett gépjárművet arra a rövid időre, míg a sértett a libákat az útról elhajtja, megállítsa . . .