Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 85 tek és elmaradásukat ki nem mentették. Ha azonban a védő a tárgyaláson megjelent és a terhelt személyes megjelenésre nem is volt kötelezve, szabályszerű tárgyalást kell tartam. (Kínia JEH 1932. jún. 10. B I. 2323/1932. sz.) 124. A volt cs. és kir. katonatisztek jóllehet szervezetileg nincsenek külön tagozatba foglalva, a Bv. 8. § alkalmazásában a magyar fegyveres erö egyik részét teszik a Bv. 8. § 3. pont szerint. (Budapesti kir. Ítélőtábla 1923. máj. 28. B VII. 2500/1932. sz.) 125. Az 1925: XXVI. te. 144. § a vétség tényálladéki elemei között a kilátásba helyezett vagyoni hátránynak csak jogtalanságát jelöli meg, de nem egyúttal annak mérvét is, amiből az következik, hogy a csekélyebb mérvű és csak ritkábban bekövetkezhető vagyoni hátránynyal való fenyegetéssel is lehet a választók elhatározását törvényben ütköző módon befolyásolni. (Kúria 1932. jún. 8. B 1/1256/1932. sz.) = V. ö. a fentebb 113. sorszám alatt közölt határozatot. 126. A szigorított dologházbautalás nem merőben büntetés, hanem elsősorban biztonsági intézkedés; ezért nem szabatos a törvényszék ítéletének rendelkező részében használt az a kitétel, hogy a vádlottat szigorított dologházra, mint főbüntetésre ítéli, a helyett, hogy a vádlottat határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül szigorított dologházba utalta volna. (Kúria 1932. ápr. 12. B III. 990/1932. sz.) 127. Az 1930: III. tc. 74. § a Btk. 336. §-t 11. pontként azzal a rendelkezéssel egészítette ki, hogy bűntettet képez a lopás abban az esetben is, ha a tolvaj katonai egyén és a lopást katonai egyén vagy beszállásolás alatt szállásadója ellen követi el. Az ily bűntett tárgyában a