Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 79 111. Bíróküldés a Bp. 29. § 2.lpont alapján az ítélkezés pártatlanságának a közvélemény által való elismeréséhez fűződő közérdekből. (Kúria 1932. máj. 4. B I. 2220/1932. sz.) Indokok : . . . A sátoraljaújhelyi kir. járásbíróságnál hatóság előtti rágalmazás vétsége címén B. A. főszolgabíró és B. K. erdőmérnök feljelentése alapján A. Béla ügyvéd és társai ellen bűnvádi eljárás volt folyamatban. Ez az ügy jelenleg a sátoraljaújhelyi törvényszék, mint fellebbviteli bíróság előtti eljárás szakában van ; e törvényszék büntető fellebbviteli tanácsa tett előterjesztést a bíróküldés elrendelése iránt. Előterjesztését a Bp. 29. § ut. bek.-re alapítja és kifejti, hogy az ügynek politikai vonatkozásai vannak, mert Zemplén és Abauj-Torna vármegyék főispánjának az utóbbi vármegyékhez tartozó Kovácsvágás községi vadászbérletét, amelynek ügye a bűnüggyel szoros összefüggésben van, egyik országgyűlési képviselő úgy a törvényhatósági bizottságban, mint az országgyűlés képviselőházában a főispánt támadó éllel szóvátette. A. Béla vádlott az ottani ellenzékkel együtt a vadászterület bérletének ügyét a pártpolitikába bevonta s azt, valamint a B. Andor sértett ellen a járásában levő papság részéről támasztott sérelmeket a kormány támadására és a főispán megbuktatására alkalmul használja fel. Ezért a politikai gyűlölködés mindkét vármegyében magas fokra emelkedett és állandó nyugtalanságot eredményezett. Az ügy elsőfokú* letárgyalása után a tárgyaló járásbíró őt elfogultsággal vádoló névtelen levelet kapott és tekintettel a politikai gyűlölködés növekedésére, következtethető, hogyha az ügyet a sátoraljaújhelyi törvényszék fellebbviteli tanácsa bírálná el másodfokon, a tanács tagjai, sőt a törvényszék minden bírája hasonló támadásoknak volna kitéve. A «Magyarság» című lap egyik számában már meg is jelent egy a bíróság ellen kiélezett tartalmú közlemény. Ezért a fellebbviteli tanács nézete szerint a bűnügy politikai vonatkozásai a helyi közvéleményt felfokozott és állandóan növekvő izgalomban tartják, az ügynek a sátoraljaújhelyi törvényszék által elintézése csak növelné az izgalmat, a másodfokú döntésben a helyi és pártpolitikai szenvedélytől fűtött közvélemény nem a tárgyilagos igazság megnyilvánulását látná, hanem a döntés okát a résztvevő bírák személyében keresné. Ennek a közönség már kifejezést is adott állandó érdeklődésével aziránt, hogy kik lesznek a fellebbviteli tanács tagjai s annak számontartásával, hogy a törvényszék elnöke mikor beszélt a főispánnal a annak emlegetésével, hogy a törvényszék bírái jóbarátságban vannak A. vádlottal. A koronaügyész a bíróküldést a közbéke vagy közbiztonság érdekében nem látta szükségesnek. Ezért a kir. Kúria a bíróküldést a Bp. 29. § ut. bek. alapján mellőzte. A törvényszék előterjesztése alapján azonban mérlegelés tárgyává tette a kir. Kúria, hogy nem indokolt-e a bíróküldés a Bp. 29. § 2. pont alapján? Ez alapon a kir. Kúria a bíróküldést el is rendelte, mert maga a helyi viszonyokat legjobban ismerő fellebbviteli tanács hivatkozik arra, hogy e törvényszék ítélkezésében a közvélemény nem a tárgyilagosság megnyilvánulását látná, hanem a döntés okait a résztvevő bírák személyében keresné ; ezt valószínűsíti az a tény is, hogy a becsatolt nyilatkozatok szerint a sátoraljaújhelyi törvényszék bíráinak jelentékeny része A. Béla vádlottal szoros baráti viszonyban van. Ha tehát nincs is közvetlen adat arra, hogy az említett törvényszék bíráitól elfogulatlan, pártatlan és részrehajlatlan eljárás és határozat nem volna várható: fontolóra véve azt a nagy közérdeket, amely az ítélkezés pártatlanságának a közvélemény által való elismeréséhez fűződik,