Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

78 Büntetőjogi Döntvénytár. 109. A csendőrség ellen elkövetett izgatás esetében a vádlottnak az a további kijelentése, amellyel az egész csendőrséget feltűnően durva becsületsértő kifejezésekkel is illette, önálló bűncselekménynek külön nem minősítendő; a meggyalázó kijelentések tartalmuknál fogva beleolvadnak az izgatási cselekménybe, annak eszközeként jelentkeznek, azt hatályosabbá teszik. (Kúria 1932. ápr. 26. B I. 858/1932. sz.) = Ellenkezően Kúria (BDtár XXII. 177.): anyagi halmazat. 110. Bíróküldés a koronaügyész indítványára az ítélkezés pártatlanságának elismeréséhez fűződő közérdekből. (Kúria 1932_ máj. 18 B L 2400/1932. sz.) Indokok: . . . R. Lajos hírlapíró ellen a székesfehérvári törvényszék előtt a Z. Aladár volt székesfehérvári polgármester, továbbá V. Elemér volt ugyanottani műszaki főtanácsos sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt bűnvádi eljárás volt folyamatban, amely a vádlott elítélésével nyert befejezést. R. Lajos újrafelvétel elrendelése iránt folyamodott. Kérvényében «lőadta, hogy a megnevezett sértettek ellen azóta az általa állított tények miatt bűnvádi eljárás tétetett folyamatba, amelynek során őket le is tartóztatták. E bűnügyben felmerült adatok alapján kéri az ő rágalmazási bűnügyének újrafelvételét, amellyel kapcsolatban azonban más bíróság kiküldése iránt folyamodik. A koronaügyész szerint a bíróküldés a Bp. 29. § ut. bek. alapján a közbéke érdekében kívánatos és indokolt. E vonatkozásban a koronaügyész a, következőkre mutat reá : Z. Aladár és V. Elemér ellen megvesztegetés büntette és egyéb bűncselekmények miatt indított ügyben a koronaügyész annak idején bíróküldés iránt tett indítványt, amelyben kifejtette, hogy a bűnügy hosszú időre megzavarta Székesfehérvár társadalmának és polgárságának nyugalmát 'és alkalmas arra, hogy a társadalmi környezetből ekként kiáramló lelki nyomás a közönséget a részéről a városi közigazgatás megbízhatóságába vetett határtalan bizalom megszűntével a megtorlásért kiáltó ellenszenvre hangolja s e közben esetleg a bírói tárgyilagosságot is kétségbe vonja vagy a túlszigorú megtorlást követelje ; ezért az ítélkezés pártatlanságához fűződő nagy közjogi érdek szempontjából kívánatos, hogy a bűnügyben szereplő személyektől és a bűnügy alapjául szolgáló eseményektől távol álló bíróság küldessék ki. A koronaügyész szerint a jelen ügyben is indokolt a bíróküldés, mert a jelen újrafelvételi ügy az annak alapjául szolgáló ügyekben szerepelt sértettek személyére és az ügyek tárgyára tekintettel a bíróküldés szüksége szempontjából azokkal teljesen azonos tekintet alá esik . . . = A Z. polgármester és bűntársa bűnügyében hozott bíróküldési határozatot a jelen kötetben 41. sorszám alatt közöltük. — L. még a 42. sorszám alatt közölt határozatot is.