Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 17 ahogy az a vád, illetőleg az az igény érvényesíthető, rendelkezik pedig akként, hogy a sértettet akár mint magánvádló, akár magánjogi igényét érvényesítve lép fel a büntetőbíróság előtt, rendszerint ügyvédnek kell képmseln%- (Kúria 1932. márc. 30. B II. 390/1932. sz.) 106. Közönséges bűncselekmény (Btk. 232. §) esetében a sértett részéről vitatott erkölcsi kár — mint magánjogi igény — megítélése kérdésében semmisségi panasz nem használható. (Kúria 193]L dec 3 B n 6292/1931. sz.) = V. ö. a jelen kötetben 21. sorszám alatt közölt és idézett határozatokat. 107. A Bv. 18. § alkalmazásának a becsületsértés rögtönössége nem feltétele, csak az szükséges, hogy a becsületsértés elkövetésére a sértett kihívó viselkedése adott légyen okot. Ez az okozati összefüggés megszűnik, ha a sértett viselkedése és a becsületsértés között oly hosszabb idő telt el, amely alatt a kihívó viselkedés kiváltotta felháborodás már lecsillapodhatott. Nincs kizárva a 18. § alkalmazása oly esetben sem, mikor a becsületsértő hírlapi közlemény megírására az ugyanazon hírlap korábbi számában közzétett kihívó tartalmú cikk indította. (Kúria 1932. febr. 24. B. I. 6227/1931. sz.) = Ugyanígy Kúria : BDtár XXIV. 100. 108. A St. 37. § 3. bek. a sajtójogi felelősséget a szerzői fokozaton csak abban az esetben hárítja az időszaki lap személyzetéről a hírlaptudósító újság személyzetére, ha az időszaki lap a közleményt közvetlenül a hírlaptudósító újságból vette át, mert csak ebben az esetben tekinthető a hírlaptudósító közleménye az egyes hírlapok részére készülő szerzői iratnak. Mikor az időszaki lap az értesülését nem kőnyomatos újságból, hanem más időszaki lapból merítette, az átvételnek erre a módjára a St. 37. §-nak nem a 3., hanem a 2. bek.-ben foglalt szabálya irányadó. (Kúria 1932> febr- 17> B j. 5538/1931. sz.)