Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

64 Büntetőjogi Döntvénytár* miért is az ily egyénnel, éppúgy mint gyermekkel szemben elkövetett jogtalan vagyonsértö cselekmény lehet p. o. lopás, rablás, zsarolás, hűtlen kezelés, de a csalás, mint amelynek egyik alkotóeleme éppen a sértett öntudatos és akaratos vagyoni rendelkezése nem állapítható meg. — 777. Aki elmebeteg embert reávesz arra, hogy ingatlanát a valódi értékkel arányban nem álló áron eladja és szándékosan közreműködik abban, hogy elmebeteg embernek már eredetileg semmis nyilatkozata alapján a tulajdonjog az 6 javára bekebeleztessék, a Btk. 400. § alá eső közokirathamisítást követ el. (Kúria 1932. febr. 10. B III. 4772/1931. sz.) Indokok A magánokirat akkor hamis, ha a benne foglalt nyilatkozat nem attól származik, aki az okiratot a nevének aláírásával bizonyítottan kiállította, a hamisítás pedig a kifogástalanul létrejött magánokirat lényeges tartalmában való jogellenes változtatás. A jelen esetben úgy a szerződést, mint a nyilatkozatot a sértett azoknak eló'tte történt felolvasása után sajátkezűleg aláírta. Másfelől arra sincs adat, hogy a két magánokirat tartalmában tétetett volna változtatás. Ezért a kérdéses szerződés és nyilatkozat kiállítása magánokirathamisítás megállapítására nem szolgálhat. A kir. ítélőtáblának az a jogi felfogása, hogy a magánokirathamisítás azért lenne megállapítható, mert a sértett a szerződés és nyilatkozat aláírásakor — az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak a kir. ítélőtábla által magáévá tett véleménye szerint — elmebeteg volt, aki már akkor sem bírt akaratának szabad elhatározási képességével, tehát ügyletkötésre is képtelen volt, s így az általa aláírt szerződés és nyilatkozat bár alakszerű, de tartalmuk szerint hamis okiratok, téves, mert (. . . Mint a fejben I. alatt . . .). II. ... A vádlottak, ismerve a zavartelméjű sértett ezen állapotát s értesülve arról, hogy ő kalandos ábrándképekkel foglalkozik, kivándorlásról és e célból ingatlanai eladásáról beszél, felhasználták a sértett lelki betegségét és reávették arra, hogy ingatlanait nekik azok valódi értékével arányban nem álló csekély áron eladja, illetőleg ily értelmű szerződést aláírjon. így a vádlottaknál megvolt a jogtalan vagyoni haszonszerzésre irányuló célzat és megállapítható eljárásuknak fondorlatos volta is. A kir. Kúria mégsem találta megállapíthatónak a csalás tényálladékát, mert a sértett nem csupán gyengeelméjű, de való-