Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 63 rendje szerint csak később beálló halált. — II. Az ön­segélyre képtelen állapot nem egyértelmű az abszolút tehe­tetlenséggel. Önsegélyre képtelen állapotban van, aki ha tud is időnként mozogni, de nem képes életét fenntartó állandó foglalkozásra és elhagyatottsága miatt elsatnyul és egészségileg legyengül. (Kúria 1931. dec. 16. B I. 2956/1931. sz.) Indokok : ... Az elhalt 77 éves sértettet a házából a vád­lott zavarta el, sőt a községi bíró előtt kijelentette, hogy atyját nem hajlandó házába fogadni. Ezután az elhalt sértett több tanú előtt sírva panaszkodott, hogy a vádlott nem engedi be a laká­sába, kénytelen volt a hideg januári éjszakákat a kertben az ott talált szalmán tölteni. Az orvosszakértő véleménye szerint a halál oka agg kori végelgyengülés volt. A boncolásnál talált aggkori elváltozások kimerüléses halált okoztak és a halál elő­idézésében, illetve gyorsabb bekövetkezésében a teljes elhagya­tottság, hiányos táplálkozás, a nagy hideg tűrése lényeges szere­pet játszott. A szakértő szerint az elhalt merőben képtelen volt az önsegélyre ; az általános sorvadással együtt járt az agyvelő sorvadás is, amelynek folytán az ítélőképesség a legminimáli­sabbra csökkent; az ilyen öreg ember saját helyzetét sem ismeri fel és teljesen gyermekes lesz. A vádlott bűncselekménye tehát a halál bekövetkeztét gyorsította, az okozatosság elvénél fogva pedig felelős a halálos eredményért az, akinek cselekvése vagy mulasztása sietteti a természet rendje szerint csak később be­álló halált ... = Kúria : A testi sértés, amely gümőkór kifejlődését előmozdította és ezzel a halált siettette, a halál egyik előidéző oka (BDtár XXI. 100.). Nem zárja ki az okozati összefüggést, hogy a cselekmény nem kizárólagos oka az eredménynek, hanem más tényező közvetítésével függ össze az eredménnyel (BDtár XVIII. 4.). 84. I. A magánokirathamisítás alaki bűncselekmény azaz hamis bizonyíték létesítése, ami vagy az aláírás hamisításával vagy az okirat szövegének megváltoztatá­sával követhető el. Az ú. n. értelmi (intellektuális) hami­sítás — az okirat aláírójának megtévesztésével valótlan tartalom bevezetése — csupán közokiratra vonatkozóan elkövetve bűncselekmény. —• 77. Aki elmeállapotának megzavarodottsága miatt akaratnyilvánításra képtelen, azzal szemben a megtévesztés lehetősége nem áll fenn,

Next

/
Oldalképek
Tartalom