Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

70 Büntetőjogi Döntvénytár. lat a bíróságnak szabad kezet enged s a bíróság lelkiismeretes munkájára bízza a kárösszeg meghatározását; csupán arra hívja fel a bíró figyelmét, hogy a felek vagyoni viszonyait tekinteten kívül hagynia az általános jogelvek értelmében nem szabad . . .») Nyilvánvaló ezekből, hogy a sértettnek nem teljes nem vagyoni kárát kell megítélni (ami esetleg pénzzel fel nem is mérhető) elégtétel gyanánt, hanem oly összeget, amely hozzávetőleg ellen­súlyozhatja a nem vagyoni kárt és amely e mellett íigyemmel van az ez összeg nagysága, a sértett ráutaltsága, a kötelezettek teljesítőképessége tekintetéből lényeges összes körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira. így tehát nem lényeges e pontban az a körülmény, hogy az alperesek még a fellebbezésben is megismétlik támadásaik lényegét. De nem lényeges ez annak az elbírálására sem, hogy az eset körülmé­nyeire tekintettel pénzbeli elégtétel megítélése általában a mél­tányosságnak megfelel-e ? Mert ez csak perbeli támadás és a jogi képviselő előadása. Közömbös az is, hogy a II. Bn. 5. § értelmé­ben a pénzbüntetés legnagyobb összege fogházbüntetések helyet­tesítéseképpen 8000 P; úgy az is, hogy a Bv. 3. § értelmében mennyi pénzbüntetés volt kiszabható (most már különben itt is a II. Bn. 5. § irányadó). Az elégtétel összege nagysága nézőpontjából a fentebb ki­fejtettek értelmében figyelembe veendők : a felperest ért sérelem nagyságát érintő körülmények (a felperes magas társadalmi állása, nyugalmazott miniszter, a Társadalombiztosító, illetve akkor még Mankásbiztosító Intézetnél volt főorvosi és magánorvosi volta), az elsőrendű alperes lapvállalatnak a sértő cikkeket hozta lapjának elterjedtsége, a munkások nagy körében olvasott Népszava napilap 1925. december 16-i számában valónak fel­tételezett gyanánt történt ismertetése, a cikkeknek a nemzet­gyűlésben történt felhozása, a felperes ellen lefolytatott vizsgálat, a vizsgálat eredményének nem hű közlése a lap 1925. december 5-i számában, a cikkek sorozatos megjelentetése. A felperes vagyoni és kereseti viszonyait illetően figyelembe veendők, hogy a felperes miniszteri nyugdíjat élvez, amely havi 640 P, ezen­kívül főorvos a Munkásbiztosítónál és magánorvosi praxist is folytat; de e mellett nős volt, az összeírási ív szerint önálló kere­settel nem bíró két kiskorú gyermek van háztartásában ; öt­szobás lakása van. Mint nem bizonyított tény azonban nem vehető figyelembe az, hogy a felperes a cikkek folyománya­képpen adósságokba keveredett. Az elsőrendű alperes kiadó nem tette vitássá, hogy tőkeerős, jól jövedelmező vállalat. Arra pedig a fentebb kifejtettek értelmében sikeresen nem hivatkozhatik, hogy az ő vagyoni viszonyai nem, hanem csak az elítélt (szerző)

Next

/
Oldalképek
Tartalom