Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

6ti Büntetőjogi Döntvénytár. annyi izgalomnak és lelki szenvedésnek tétetett ki, hogy a nem anyagi kár megítélése a legnagyobb mértékben méltányosnak mutatkozott . .. == Kúria : A nem vagyoni kárért járó pénzbeli elégtételhez való igény nemcsupán járuléka a vagyoni kár megtérítéséhez való igénynek, hanem ettől függetlenül is érvényesíthető jog. (BJT LXXX. 144.)*; 69. Nem-vagyoni kár az az erkölcsi veszteség, amelyet a sértett a sajtóközleménnyel a személyének, állásának, társadalmi helyzetének, foglalkozásának, emberi méltóságának kijáró tisztelet, megbecsülés, bizalom, tekintély és a személyiséggel kapcsolatos egyéb hasonló erkölcsi értékek megszűnésével vagy csökkenésével szenved azok körében, akikkel életviszonyai kapcsolatba hozzák, nemkülönben az ezáltal okozott érzékeny lelki fájdalom és szégyen érzete. A nem vagyoni kár megítélését nem zárja ki az, hogy a sértett büntető úton már elégtételt kapott, nevezetesen a szerző fogházra ítéltetett és a lapvállalat a büntető ítélet közzétételére köteleztetett. A nem vagyoni kárért járó elégtétel összegének megállapításánál a kiadó és a nyomdatulajdonos vagyoni viszonyait is figyelembe kell venni. Nem a teljes nem vagyoni kárt kell megítélni — ami esetleg pénzzel fel nem is mérhető — elégtétel gyanánt, hanem oly összeget, amely hozzávetőleg ellensúlyozhatja a nem vagyoni kárt és amely e mellett figyelemmel van az ez összeg nagysága, a sértett ráutaltsága, a kötelezettek teljesítőképessége tekintetéből lényeges összes körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira. (Kúria m9 dec 4> p yI 925/1529> sz>) Indokok : . . . A St. 39. § 1. bek. értelmében a nem vagyoni kárért megfelelő pénzbeli elégtétel követelésének előfeltételei: a) nem vagyoni kár okozása éspedig : bj a sajtóközlemény okozta légyen a nem.vagyoni kárt; c) a követelés — tekintettel az eset körülményeire — a méltányosságnak megfeleljen. Ad a) A törvényjavaslat miniszteri indokolása nem vagyoni kár példájaként említi a becsület elrablását követő társadalmi megvetést és a féltve őrzött titok nyilvánosságrahozatalával szenvedett érzékeny fájdalmát. Általában pedig nem vagyoni kárnak minősül mindaz az erkölcsi veszteség, amelyet