Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

Büntetőjogi Döntvénytár. 67 a sértett a sajtóközleménnyel a személyének, állásának, társadalmi helyzetének, foglalkozásának, emberi méltóságának kijáró tisztelet, megbecsülés, bizalom, tekintély és a személyiséggel kapcsolatos egyéb hasonló erkölcsi értékek megszűnésével vagy csökkenésével szenved azok körében, akikkel életviszonyai kapcsolatba hozzák, nemkülönben az ezáltal okozott érzékeny lelki fájdalom és szégyen érzete. Szakfoglalkozást és különösen szel-' lemi szabadfoglalkozást űző egyének (ügyvédek, orvosok és hasonlók) ellenében a keresetükben a sajtóközlemény folytán vagyoni kár szenvedése már rendszerint az erkölcsi, nem vagyoni kár beállását is jelenti, mert az illetők szaktudása igénybevételének mellőzése a szakértelmükbe, lelkiismeretességükbe, megbízhatóságukba vetett bizalom megrendülésének következménye, így a jelen esetben is helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság a felperes által szenvedett nem vagyoni kár létezését amaz irányadó tények alapján, hogy a felperes orvosi rendelőjének a látogatottsága a cikkek megjelenése után szembetűnoleg csökkent, hogy a cikkek tartalma Lágymányoson, ahol a felperes orvosi rendelője van és ahonnan a felperes betegeinek a legnagyobb része kikerül, szóbeszéd tárgya volt és hogy voltak olyan emberek, akik a cikkek valóságát elhitték, hogy ezek hatása alatt nem vették igénybe a felperes orvosi rendelőjét és végül hogy orvosi körök véleménye szerint a cikkek a felperes tevékenysége körét és mértékét károsan befolyásolták. De a nem vagyoni kár beállásának bizonyítéka a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnál a cikkek következtében a felperes, mint ott osztályvezető orvos ellen lefolytatott vizsgálat ; közömbös az, hogy ez a vizsgálat a felperes kérelmére történt-e vagy a nélkül, mert mind a két esetben egyaránt arra vall, hogy a cikkek következtében a felperes olyan helyzetbe jutott hivatalos működése körében, amely tisztázásra szorult. Bizonyíték továbbá a nemzetgyűlés 1926. évi január hó 19-én tartott üléséről szóló tudósítás, amely szerint a nemzetgyűlésen a cikkeknek hiteltadó közbeszólás és felszólalás történt. Ad b) Hogy a nem vagyoni kár a cikkek megjelenésével áll okozati kapcsolatban, ez nyilvánvaló abból is, hogy a jelzett vizsgálat, nemzetgyűlési közbeszólás és felszólalás oka éppen a cikkek tartalma volt. Ad c) Az eset körülményeire tekintő méltányossági követelmény meglétét a fellebbezési bíróság szintén helyesen állapította meg. Az eset körülményein lehet olyan körülményeket is érteni, amelyeket a büntetőbíróság a büntetés kiszabásában figyelembe vett, mert e tekintetben törvényes korlátozás nincs. A felperes mellett szóló méltányossági körülménynek tehát helye5*