Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

56 Büntetőjogi Döntvénytár. és E. József vádlottaknak a polgári perben tett hamis tanavallomása dacára a polgári perben a felperesként szerepelt B. Domonkos vádlottat az elsőfokú bíróság a keresetével elutasította ; a fellebbezési bíróság a nevezett tanuk újabb kihallgatását rendelte el, ott a tanuk az előzőleg tett, a B. Domonkosra kedvező, de hamis vallomásukat visszavonták és a való tényeknek megfelelő vallomást tettek ; a bűnvádi eljárás pedig J. Ferenc és K. József ellen hamis tanuzás bűntette miatt csak ezek után indult meg a fellebbezési bíróság ítélete alapján. Ezekből a tényekből az alsófokú bíróságok helyesen vonták le azokat a jogi következtetéseket, hogy a vádlottak mint tanuk a tanúvallomásaikat az illető hatóságnál a följelentés megtétele és a bűnvádi eljárás megindítása, valamint azelőtt vonták vissza, mielőtt hamis tanuzásukból másra hátrány háramlóit volna. A hátrány fogalmát illetően a kir. Kúria kiemeli a következőket : Bár a törvény a «hátrány» jogi fogalmát nem adja, mégis a helyes törvényértelmezés mellett az háramlottnak csak akkor tekinthető, ha annak következtében a sértett anyagi, személyi, avagy perbeli helyzetében tényleges, kézzelfogható, minéműségében is bíróilag megállapítható kedvezőtlen változás történt. E meghatározással szemben állana és a törvény útjának elérését is gátolná a túlzó hátránykeresés. Az ilyirányú törvényértelmezés a hamisan tanuzót elriasztaná hamis vallomásának visszavonásától s így gátolná a Btk. 225. § azon céljának elérését is, hogy a hamis vallomás visszavonásával az ügyben az anyagi igazság megtalálása könnyíttessék. Ezért nem vonható a hátrány fogalma alá a kir. ügyész által kifejtett az a távoli, szinte ki sem mutatható sérelem, amely a sértettet a hamis vallomás folytán a per bizonytalan kimenetelével járó állítólagos izgalom folytán érte, mert a fentjelzettek mellett bizonyos objektivizálható hátrány szükséges. Ez azután lehet anyagi, személyi, jogvédelmi vagy bármely másféle sérelem, ami a hamis tanuzással kapcsolatba hozható és az még nem jogerős határozat folytán is létrejöhet. A jelen esetben azonban ilyen objektivizálható hátrány nem mutatható ki, mert az elsőfokú bíróság a vádlottat keresetével elutasította ; a határozatnak a másodfokú bíróság által történt megerősítése pedig hátránybekövetkezésének még a lehetőségét is elenyésztette. A kifejtetteknél fogva tehát a Btk. 225. §-ában foglalt büntethetőséget kizáró ok J. Ferenc és B. József vádlottakra nézve megvan . .. = A «hátrány» mibenállására 1. még Kúria : BJT XXVIII. 7. i